Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1939
24 Az első érettségi vizsgát 1888. június hónapjában tartották iskolánkban. Az iskola fokozatos benépesedésének az lett a következménye, hogy az 1887-ben elkészült, egyemeletes új épületét 1906-ban az utcai résznek kétszeresére kellett kibővíteni. Azóta jóidőre elegendő számú tanterem, könyvtári, szertári helyiség, rajz-, díszes tornaterem állt a tanítás rendelkezésére. Időközönként azonban túlnépessé lett több osztály. A párhuzamosítást, megint csak anyagi okokból, az iskola kormányzó- tanácsa nem tudta végrehajtani egészen 1934-ig. Ekkor szánta rá magát a kormányzótanács, hogy az iskola minden anyagi erejének felhasználásával párhuzamosít két, majd a rákövetkező esztendőben három osztályt. Iskolánk történetében nevezetes évszám az 1921. Ekkor vettük fel Kossuth Lajos nevét iskolánk hivatalos címébe és pecsétjébe. Tettük ezt két oknál fogva: mert a mi iskolánk Monokhoz, Kossuth Lajos szülőfalujához, a legközelebb eső evangélikus fiúiskola és azért, mert Kossuth Lajos személye és iskolánk, között még 1890-ben igen bensőséges kapcsolat létesült. Ekkor létesítette iskolánknál Nyíregyháza város hazafias lelkületű közönsége — Kossuth Lajostól nyert írásos engedély alapján — azt az 1000 forintos alapítványt, amely „Kossuth Lajos-emlékalapítvány“ címén, 1891. óta minden év március 15-én, pályadíj alakjában, kiosztásra kerülő kamataival serkenti az ifjúságot munkás hazaszeretetre, 1924-ben kezdett iskolánk reálgimnáziummá átalakulni, a görög nyelv helyébe második modern nyelvül a franciát illesztve tantárgyai közé. Az 1934. XI. t. c. értelmében megszűnt a „reálgimnázium“ elnevezés, helyébe ismét a régi „gimnázium“ címet vettük fel. 1936-ban ünnepelte iskolánk fennállásának 75. évfordulóját. Ezidén 79. évét töltötte be iskolánk. Az iskola történetét 50 évvel visszalapozva, azt olvashatjuk az 1890. év értesítőjében, hogy a tanári kar már akkor felismerte és hangoztatta a német nyelv beható tanításának szükségességét. Ezért emelte fel a VT. és a VII. osztályban — a görög rovására — a német órák számát heti 4 órára. Erre az elhatározásra két ok vezette a tanári kart. Az egyik, volt az egységes középiskola felé való törekvés, amely a gimnázium egyetlen modern nyelvének, a németnek, tüzetesebb tanítására kötelezi az iskolát, A másik ok
