Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1938
5 sebb körű nemzetnevelés munkájára, amik,or 1900-ban a nyíregyházi nagy evangélikus gyülekezet meghívja lelkészévé. Hivatalból lesz iskolánk kormányzó tanácsának tagja, de nem hivatalból, hanem lelkének szeretetével kapcsolódik hozzá iskolánk ügyeinek irányításához. Ha a nevelés ügyéről és ha a nevelés munkásairól volt szó, mindig maga elé idézte az ipolyszeli kis tanítói családi kört, és ezen keresztül szemlélte tanári karunk erkölcsi és anyagi kérdéseit és az iskola minden munkáját. És különös büszkeséggel szeretett hivatkozni arra, hogy az evangélikus szerény tanítói hajlékokból mennyi kiváló értékes ember került már ki a közéletbe. Ezt is annak az elkötelezésnek tekintette, hogy a nevelés munkáját és munkásait érdemük szerint meg kell becsülni, s a maga részéről ezt a megbecsülést gyakorolta is. Nem volt soha a tanári rendet érintő kérdés, amelyet ne pártfogolt volna a legmelegebben, s nem volt kérés, amelyet ne teljesített volna, ha arra módja, alkalma nyílott. Paulik János éppen ezért nemcsak, az egyháznak és nemcsak iskolánknak jelentett veszteséget, hanem a magyar pedagógusok egyetemének is, mert ha szűkebb körben is, de mindenkor a pedagógusokért szállott síkra. Emlékét ezért őrizzük meg kegyelettel, s ezért jelentett halála többet, mint amit az általános múlandóság felett érez az ember, Máczay Lajos.
