Evangélikus Kossuth Lajos-Gimnázium, Nyíregyháza, 1937

sálának vérük,be-ítatását, ami elsősorban nemzeti szempontból történik.

De ezt a nemzeti szempontot tartják meg az idegen nyelvek tanításánál is akkor, mikor a legalsóbb osztályoktól kezdve egészen a legfelsőkig a — fordítás az idegen nyelvi (német, angol, spanyol, olasz) órák legfőbb célja. Nem azért, mintha ezt tartanák a legalkalmasabb eszköznek egy-egy nyelv elsajátítására, sőt: nem is követelik meg a tanulótól, hogy a kérdéses szöveget szóról- szóra, pontosan fordítsa le az idegenből, ellenben kínosan vigyáznak rá, hogy a fordítás a tökéletes francia stilus mintaképe legyen. Magam is tanúja voltam, mikor a II e-ben, tehát már felsőbb osztályban, a tanár olvasta föl az idegen szöveget, csakhogy az idegen szavak és mondatok vizuális képe ne zavarja a tanulót, s azt követelte, hogy a fordítás a legtökéletesebb francia kifejezés- móddal történjék. Hosszú perceket vesztegettek el azzal, hogy megkeresték az egyes német kifejezéseknek megfelelő pontos franciát s jaj volt annak a gyereknek, aki idegenszerűen fejezte ki magát. Mindenesetre szokatlan látvány volt ez: franciatanítás az idegen nyelv óráján, — legalábbis nekünk szokatlan, akik, sajnos, sokszor fordítva csináljuk a dolgot. Viszont kétségtelen, hogy nemzeti szempontból, a nemzeti jelleg kidomborítása szempontjából sokkal nagyobb a jelentősége, mint pld. annak a helytelen felfogásnak, amely nálunk harapódzott el, t. i., hogy a magyar nyelvtant alapul és segítségül használjuk az idegen, latin, német, francia nyelv tanításánál. Mikor egyik francia kollégámnál, aki a német nyelvet tanítja, aziránt érdeklődtem, támogatja-e a francia nyelv tanára az idegen nyelvet tanító kollégáját, tiltakozás volt a felelet. „Csak nem gondolja, hogy az idegen nyelv miatt megrontjuk fiaink francia nyelvérzékét?“ Mennyivel inkább kellene tehát nekünk, magyar tanároknak növendékeink nyelvérzékére vigyáznunk, mikor nyelvünk, alapstruktúrája, legprimitívebb nyelvtani elemei is merően különböznek bármelyik másik európai nyelvétől!8

Bármennyire is fontosnak tartják a nemzeti célt: a francia stilus tanítását idegen szövegeken keresztül, mégse ez az idegen nyelvi órák egyetlen programmpontja. Érdekes, hogy az idegen nyelv alapelemeit a legmerevebb és legmechanikusabb módon sajátíttatják, el. A nyelv tanítása a kiejtés gyakorlásával kezdődik, még mielőtt a tanuló hallott volna egy szót is az idegen nyelvből, tehát: nem a nyelvi tények alapján, hanem egyes hangok külön,

8. Erre von. 1.: Nagy J. Béla: Az iskola a nyelvművelés szolgálatában. Magyarosan, 1937. szept.—-okt. 100. 1.