Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1933
6 hatás gyengülését jelenti. A tragédiában jelentős szerepet játszó érzelmes jelenetek is már inkább a felvilágosodás érzésvilágának szolgálatában állanak, a nacionalizmus politikai, történeti gondolatainak és felfogásának tragédia-formává alakitói. De van ezeken a belső erőkön kívül egy jóval fontosabb: Ágis a közönség elé kerül, s Bessenyei az Ágissal felveszi a kapcsolatot a magyarsággal. Az Ágis Bessenyei Írói fejlődésében elhatároló, mert azzal iró és olvasó közel kerülhet egymáshoz, s Bessenyei átérzi ennek jelentőségét. A felvilágosodás missiós tudata most találja meg először benne a határozott alapot. A hatás nem is maradhat el. 1772-ben Bessenyeinek öt müve, 1773-ban kettő lát napvilágot. A korábban irt müveket most mind a felvilágosodás szolgálatába állítja, s jelenteti meg rövidesen. Az Ägis-ban még elleplezi tárgyával, céljával még inkább azt a gondolatot, amely az ősi földhöz, magyarságához fűzi. Az Embernek próbája, amely az Isten és emberiség viszonyát világítja meg, már azt a megbecsülést és ragaszkodást tükrözi vissza céljában, amellyel Bessenyei egész életén át a magyar nemességgel forrt össze. Bessenyeinél még ekkor a műveltség, tiszta tudás, a’z élet értékének felismerése az, ami a felvilágosodás igazi arculatát megvilágítja. Ezzel Bessenyei el is ért a felvilágosodás missiójának megértéséhez. Tudja hivatását, s annak szolgálatába állítja a következő évtized munkásságát. A felvilágosodás megismeréséhez évek óta Voltairet tanulmányozza, s ez magyarázza meg, hogy rövidesen teljesen hatása alá kerül. Már előbb is hallhattuk, hogy a külső hatások mily mélyen, maradandóan hatnak rá, most Voltaire szelleme egész közel viszi őt a felvilágosodáshoz. Az a filozofikus elmélyülés és a felvilágosodás eszméinek megértése, amely előző müveiben már meg is csillant, az I772— 76-os évek folyamán erősödött, rövidesen még határozottabbá válik: a nemzet szellemének felrázása és a felvilágosodás eszméinek elterjesztése a könyv utján, épen az I772—76-os években erősödik missiós munkává. Ebbe az időszakba esik a férfiváérés, az igazi iró teljes kialakulása, a felvilágosodás magyar eszméinek terjesztője négy év alatt, teljesen a voltakéi eszmék birtokában tevékenységgé fejleszti azokat az elméleteket, amelyeket tiz év alatt megismerhetett, magáévá ,js tehetett s mint ébresztő gondolatokat munkái célpontjává is tett. Ez a határozott tudatosság most már a külső hatások |iel- melíőzésével teljesen a belső indítékok alapján egészen uj korszakot teremt irói pályáján, amelyben a hazafias polgárt pil
