Evangélikus Kossuth Lajos-Reálgimnázium, Nyíregyháza, 1933
4 ezeknek az egyéniségeknek rendkívüli ereje maradandó, egyben múló hatást is tett szellemi életünk leghatásosabb eszközére. Nemcsak irodalmi életünk teljes hiánya évszázadokon keresztül, de a magyar fajiságnak a józan bölcsességre valló tulajdonsága is megérteti közelebbről ezt a jelenséget, irodalmunk ereje, igazi lüktetése az egyénben erősebb, mint a közösségben, s csak a nyugati szellemhez való közeledés fogja ezt a vonást megváltoztatni s újabb időkben azzá az irodalmi életté varázsolni, amely mindnyájunk irodalmi szemléletének közelebbi megértéséhez vezethet. Bessenyei György is azon kevesek közé tartozott, akik »meg- érésre és teljes itéllet-tételre« csakis az önmaguk lelkiségének forrásain keresztül juthattak el, akikre a külső világ a maga csodálatos ezernyi benyomásával csak külsőleges hatással volt, bensőleg erős, éretté vált jellem mindig irányitó vonásait hordják magukon. Már első müvei Írásakor olyan alaptulajdonságok hordozója, amelyekhez élete minden szakában végső gondolatokként folyamodik, s amelyektől még a felvilágosodás tartalmi rugalmassága birtokában sem képes elválni. Nem a nagyvilággal való érintkezés, tanulmányai során épül fel ez benne, — magával hozza a szabolcsi földön nyert, egyszerűségben mély otthoni neveléssel és a pataki iskola erősen kálvinista szellemet tükröző világából. Itt veti meg lelki fejlődése utjának végzetesen mélységes alapját, itt járja át lelkét a bensőséges, önkritikán alapuló erkölcsi erő. Ez az első kő, amelyre felépül lelke hatalmas épülete, ez az, ami a Kelet és Nyugat kiegyeztetésének kérdésében vértanúvá emeli őt, ez az, ami a világpolgárt a felvilágosodás szellemi erejének teljes ismeretében sem képes az anyaföldtől elszakítani. Ennek az erkölcsi erőnek birtokában Bessenyei Bécsben tanulni kezd, tragédiákat, lírai költeményeket, s nyelvtanulmány céljából német nyelven ir. Ez utóbbi legjobb igazolása annak, hogy Bessenyei ebben az időben még nem áll a felvilágosodás eszméinek igazi hatása alatt. A felvilágosodás vele csak külsőben érezteti hatását, Írásműveiben inkább divatos, semmint határozott célirányok elérésére törő iró. Nemcsak lírai költeményei az emlékezés képeiben, hanem főként két tragédiája, a Hunyadi és Buda érezteti azokat a közszellembe ^mélyen bevésődött érzéseket, amelyek a 70-es években szinte forradalmat idéznek elő egész Európában. Hatást csak az érzékenységgel akar elérni. Nemzeti tárgyat keres, naiv történetszemlélete első megnyilvánulásaként érzékeny nemzeti történetet,
