Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909

40

effélék keresésére. Mert hiszen a gondolat bármely tájat is képes felölelni, rajta tetszése szerint való területet a megfelelő épületekkel beépíteni. Ha pedig az akként összegyűjtött mennyiséggel nem elégszünk meg. képzeletben magunk alkothatunk magunknak oly tájat, amelyet a legjobban áttekinthető rendben rakunk tele helyekkel A helyekről elég ennyit szólani: térjünk most át a képek elrendezésére.

XX. Minthogy tehát a képek okveletlenül hasonlítanak tárgyaikhoz, és valamennyi szóból ismeretes hasonlatosságokat kell kiszedegetnünk, ebből kétféle hasonlóságnak kell származnia, és pedig először a dolgok, azután a szavak hasonlóságának. A dolgok hasonlóságának kifejezésére az illető tárgyak vázlatos képeit vetjük egybe, a szavak hasonlóságának kifejezése végett minden névre és szóra emlékezést képpel jelölünk meg. Valamely történet felidézésére gyakran teljesen elegendő egyetlen jel és egy egyszerű kép, mint például: „ha a vádló azt mondja, hogy a vádlott megmérgezett egy embert és pedig azért, hogy örökébe léphessen, és erről, állítása szerint, többen tanúskodhatnak, és a tervbe többen be voltak avatva:“ ha emlékezetünkben legelőbb is meg akarjuk a tényeket szilárdítani, elsősorban a tény megtörténtéről alkotunk képet magunknak, hogy könnyebben megfáfolhassuk azokat; ha az illető személynek a képe előttünk van ágyában betegen fekvőnek képzeljük őt: ha pedig nem ismertük, valami nem épen alsórendű betegre gondolunk, hogy hamarabb eszünkbe juthasson; a vádlottat ágyához állítjuk, amint jobbjában poharat, baljában végrendeletet, középujjával kostököket4) tart. így visszaemlékezhetünk a tanukra, az örökségre és a megmérgezett emberre. Ugyanígy kötjük helyekhez, sorban, egymásután a többi vádat is; és valahányszor valamely esetre akarunk visszaemlékezni, könnyen felidéződik emlékünkben amit kívánunk, ha tárgyakat rendezünk el, és képeiket gondosan megjegyezzük magunknak.

XXI. Mikor a szavak hasonlóságát képekkel akarjuk kifejezni, nagyobb feladatba fogunk és jobban megerőltetjük elménkéi. lm ilyenkor eképen járunk el: „Iám domuitionem reges Atridae parant,“ (Atreus király fiai már haza készülőd-