Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909
4 élete egész munkáját csak vázolni is nagyban felülmúlja erőmet s úgy gondolom, a mi feladatunk és jelen célunk keretein túl esik; de rövid vonásokban vázolni a nagy hazafi életének kimerítőbb tényeit, és annak legtöbb mozzanatairól megemlékezni ez alkalommal, melyet kizárólag az ő emlékének szentelünk, azt hiszem nem lesz érdektelen, annál is inkább, „mert ő volt a múlt század első felében a civilizáció legtermékenyebb képviselője; ő volt az önálló politikai irodalomnak legtermékenyebb munkása; összes átalakulásunknak legfáradhatatlanabb vezetője; a néposztályok törvény előtti egyenlőségének első és legnyomatékosabb indítványozója; a magyar nyelv diplomáciái polcra emelésének legbuzgóbb szószólója és az anyagi fejlődés leghathatósabb előmozdítója“ }) Röviden vázolni akarom sokoldalú s örökemlékü jelesünk életét s annak gazdag tárházából egyes, minket közelebbről érdeklő eseményt kívánok felemlíteni a) Életrajz, általában 1825-ig. „Mit a természet, vagy véletlen sors pazarolt ránk, mit nem önszorgalmunk, fáradalmaink által bírunk: az nem önérdemünk. Szellemi és testi tulajdonok, milyen az elménk, erős, deli termet, kellem: mind a természet adománya. Öröklött polgári előnyök, milyen a címeres ősöktől való származás, a gazdagság: mind a véletlen, a sors adománya. Ezekkel nem kérkedhetünk.“ „De miként a jó fajú mag, míg gyümölcsében el nem korcsosul, mindenkinek tetszik: a családivadék is, míg az érdemet, hírt szerzett ősi törzshöz jellemében hű marad, közbecsű- lésben részesül.“ „És mint nemzeteknek jellemén egy bélyegző sajátság ömlik el: akkép családtagokon ízről-ízre végigvonul a törzsfőnek ősi jelleme, míg az el nem korcsosul. Mert vér a vérre üt és az alma fájától messze nem esik.“ „Egyes kivétel különbséget nem tehet. Egy fának minden gyümölcse, ha színére, alakjára nem is, de ízére nézve egy. S a legnemesebb fa is teremhet rothadt gyümölcsöket.“ így ír Nagy Iván2) nagy igazsággal, szemben az emberiség sok válogatott nagy famíliáival. !) Kerekgyártó Árpád. Nagy Iván: Losonczi Phönix II. köt. Pest. 1851. — Zarándy A. Gáspár: „A magyar nemesség világtörténelmi vonatkozásai“ c. kézirat.
