Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909
22 vénymagyarázó alapforma, az egybehasonlítás, a beismerés, a kényszerhelyzetre hivatkozás, a megkövetés, a jóvátétel szabályaira. (14—17. f.) E fejtegetések után a bizonyítékok erejével foglalkozik és az érvelésben a tétel, az okvetés, az okvetés bizonyítása, az érvek csoportosítása és az összefoglalás kellékeit és hibáit adja elő. (18—31. í.) Evvel a szerző befejezi azokat a különös szabályokat, amelyeket a törvényszéki alapforma megtalálására nézve megígért, míg a másik két alapforma kifejtését a harmadik könyvre tartja fenn. Harmadik könyv. A szerző, mint Ígérte, a megvitató s alkalmi szónoklat feltalálása, eszközeiről szól (1 f.) Előadja, milyen bizonyítékok alkalmazhatók a rá-, vagy a le-beszélésnél (2--6. f.) Majd a dicséret és gáncs forrásait mutatja be (7 8. f.) Evvel a rhetorika első részét, a feltalálásról szólót befejezvén, a szónok többi feladatára tér át. Az elrendezés szabályai révén kifejti a tárgyfelosztás szabályait, megállapítja a bizonyítékok sorrendjét (9—10. f.) A kidolgozás kérdését a negyedik könyvre tartván fenn, az előadást teszi fejtegetése tárgyává, mely a hang, az arckifejezés és a taglejtés kérdését vizsgálja (11 — 15. f.) E könyv többi fejezete (16—24. f.) a mnemonika, vagy a betanulás szabályait dolgozza fel, mint amelyek alkalmasak a természettől nyert emlékező-tehetség erősítésére. Szerző megmagyarázza, hogyan lehet úgynevezett helyeket és képeket találni, melyekből a mesterséges emlékezőtehetség erejét meríti; mindezek kidolgozásában a szerző nagy gondosságot és pontosságot mutat fel. Negyedik könyv. A kidolgozásról szóló részben a rhetorika Írója kijelenti, hogy a szabályokat önalkotta példákkal kívánja megvilágítani, bárha előre tudja, hogy ez újításával gáncsot von magára, mindazáltal eltér a többi rhetor szokásától, akik szerinte helytelenül járnak el, amikor az elméleti szabályokra híres költők és szónokok műveiben keresnek példákat (1—7. f.) Azután a kidolgozás kérdésével, a három stilusfajjal foglalkozik (8—12.) Majd a kidolgozás kellékeit kifejtve a stílus világosságáról,
