Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909

a mult emlékein csüngtek és mint a bécsi udvar szolgái nem szívesen nézték a magyar nemzet új életre ébredését!

Nem telt bele 10 nap s már 154 ezer forint volt együtt, mely csakhamar 250 ezer forintra szaporodott és lehetővé telte a „Magyar Tudós Társaság“ felállítását. És ez intézet még kezdetben csak nyelvművelő társaság volt csupán, ma már a tudományok akadémiájává fejlődött, s ez a Széchenyi alapeszméjének, ez Széchenyinek az érdeme.

c) Kötelességemnek tartottam, hogy első helyen a nagy emlékű hazafi ezen első fellépéséről emlékezzem meg, de nem nagyitok, ha azt mondom, hogy hazánk anyagi érdekeinek emelésében, az ipar és kereskedelem eszközeinek megtanításában és módozatainak megjelölésében van legalább annyi érdeme, mint amennyit a tudományok közül szerzett volt. Oly nagy az ő tevékenységének mezeje, hogy azon csak átfutni elménkben is fárasztó, hát még véghezvinni e nagy és szép tetteket mennyire kimerítő lehetett e nagy férfiú lelkére és testére nézve.

Á tudományos akadémia felállítása után azonnal kilépett a hadsereg kötelékeiből és megkezdte újabbkori történetünkben páratlan ragyogású pályáját, melyen szóval, tettel, áldozatokkal és irataival időnkben a „legnagyobb magyar“ nevét méltán vívta ki magának

Csakhamar egész sorát hozta létre a különböző nemzet- gazdasági, ipari és kereskedelmi vállalatoknak, s ezeknek támogatói közül maga a legelső, ki áldozatokkal szerepel; folytonosan telve voltak a zsebei aláírási ívekkel és ismerőseit s barátait hol ennek, hol meg amannak a társulatnak tagjaiúl nyerte és adóztatta meg.

A többek között az elhanyagolt lótenyésztés emelésére 1826-ban Pozsonyban lótenyésztő társulatot alapított, mely a következő évben Pestre tétetett át, és a „Lovakrúl“ című érdekes munkáját bocsátotta közre egyidejűleg, melyben fő- thémáúl a „nyereség lehetőségét“ tette.1)

ő kért engedélyt Ferenc királytól még 1825-ben a lóversenyek megtartására; és ezen mulatságos intézmény azt

1) Stádium. Bev. 14. 1.