Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1909

99 —

Az ős ellenség Most félelmes még,

Erőszak és csel Hadát idézi fel,

Nincs párja itt a földön,

A mi erőnk semmit sem ér,

Elvesztenők a harcot:

De küzd értünk az egy vezér,

Kit Istenünk választott.

Ha kérded, ki az?

Jézus Krisztus az,

S nem más, mint maga A seregek Ura,

Győztes csak ő maradhat.

S ha mind ördög von a világ,

S elnyelne is bennünket,

Nagy rettegés nem szállna ránk,

Mert nyerni kell ügyünknek.

E földnek feje Tör bár ellene,

Hiába dúl-fúl,

Elitélé az Úr,

Egy puszta szó ledönti.

Megáll az Ige, hagyja hát,

Bár hálát így se lelne,

Velünk marad pályánkon át Szentlelke és kegyelme.

Ha éltünk, nevünk,

Nőnk és gyermekünk Mind elveszítnők,

Azzal se nyernek ők:

Miénk lesz a mennyország !

Az istentisztelet után dr. Meskó László egyesületi elnök vezetése alatt a közgyűlés tagjai Szabolcsvármegye székházába vonúltak, hogy ott a tulajdonképeni közgyűlést megtartsák. A székház díszterme megtelt a gyűlés tagjaival, melyet az orsz. tanáregyesület, a ref és rk. tanáregyesület (az utóbbi írásban), az egyház, a megye, a város stb. üdvözöltek az elnöknek fenn- költ szellemű megnyitó beszéde után.

A közgyűlés keretében az Egyesület nevében dr. Masz- nyik Endre pozsonyi theol. dékán eszmedús, ékesen hangzó beszéd kíséretében tette le a hála koszorúját Bessenyei György ércszobrára. E beszédet ifjúságunk épülésére szintén örömmel iktatom ide, így hangzik:

7'