Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1908
Í4 radikula csúcsa ismét a föld középpontja felé nő, akkor a keményítő-szemcsék is megváltoztatják helyzetüket s a protoplazmának ismét a súlyhoz szokott részére gyakorolnak nyomást; ezzel a zavart elhárítottuk, a nyugalom s az egyensúly ismét helyreállott. A vízszintes helyzetbe hozott gyököcske görbülését az egyenlőtlen növekedés okozza. Ugyanis a gyököcske csúcsától felvett inger következtében a csúcstól számítva úgy 1—U/2 miliméternyi távolságban U/2—2 miliméternyi területen a sejtek a gyökérnek a föld felszíne felé fordított oldalán gyorsabban szaporodnak, mint a föld középpontja felé néző részén. Ennek következtében a gyorsabban növekedő oldalon egy domborulat, a lassabban növekedő oldalon pedig egy homorulat keletkezik s ebből kifolyólag a gyököcske meghajlik. Ez az egyenlőtlen növekedés mindaddig tart. amig a radikula csúcsa teljesen a föld középpontja felé nem fordult, mert akkor az inger már megszűnt s vele együtt az egyenlőtlen növekedés is, amelyet annak idején az inger idézett elő. A növénynek negativusan geotrapikus szervei, tehát a szárképlet és annak függelékei a gyökérhez hasonló módon vesznek tudomást a föld vonzó erejének az irányáról és hasonló módon határozzák meg növekedésüknek az irányát. A kéregben ugyanis találunk olyan sejteket, amelyekben épen úgy, mint a gyökércsúcs sejtjeiben keményítő-szemcsék vannak, amelyek épen úgy viselkednek a föld vonzó erejével szemben, mint a gyökércsúcs sejtjeiben levő keményítő-szemcsék, amiről már bőven szólottám s fölöslegesnek tartom azt újból leírni. Térjünk ismét vissza az első kísérletünk anyagához, t. i. a Tropeolum maius-hoz. Helyezzük annak nehány magvát a humusz-földdel megtöltött cserépbe s a cserepet tegyük ki a szobánk ablakába. Miután a cserepet néhányszor megöntöztük, a mag csírázásnak indul. Engedjük a magot zavartalanul csírázni s ne változtassuk a cserép helyzetét. A szíklevelek után csakhamar megjelennek a lomhlevelek s a jó földben a növénykének a földfeletti részei gyorsan elérik a 10—15 centiméternyi nagyságot. Figyeljük csak meg ekkor a levélnyélen ülő levéllemezeket. Azt fogjuk tapasztalni, bogy