Evangelikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1907
9 hoz mohón alkalmazkodva olyan, mint a könnyen hajlítható és megingatható nádszál, hanem az, aki lelismervén a tiszta erkölcsi elveket, s erőihez mért célok megvalósítását tűzvén maga elé, kötelessége teljesítésének tudatában bizton állja meg helyét s nemcsak magának és magáért, de másoknak és másokéi t is tud küzdeni és áldozni. Múlt és jelen egyaránt tanúsítják, hogy „megnehezült az idők viharos járása felettünk“, s a nehéz időkkel csak úgy szállhatunk szembe, — haza, egyház s a társadalom iránt kötelességeinket csak úgy teljesíthetjük eredményesen, ha a tudás és jellem legyőzhetetlen fegyvereivel szádunk síkra küzdelmeink végcéljáért: a haza üdve és javáért! A megjelent közönséghez s főleg a szülőkhöz is van néhány szavam s egy kérésem, s ez az, hogy támogassák az iskolát teljes erejükkel nehéz feladata teljesítésében. Az iskola csak elveti a magot az ifjú fogékony szívébe, annak gondozása, a fejlődő csemetének a fenyegető veszedelmektől való megóvására a szülők és a társadalom vannak hivatva az iskola támogatásával s főleg jó példaadással. A társadalomnak nem szabad lerontania azt, amit az iskola épít; sőt az a kötelessége önmaga s a jövő nemzedék iránt, hogy a templom s az iskola mellé állva, meleg érdeklődés buzgólkodjék a tanítás és nevelés s i k érén ek előmozdításán. Végül legyen szabad főgimnáziumunk nevében hálás köszö- netet mondanom mindazoknak, kik az építés ügye körül buz- góan fáradoztak. Kiemelem ezek közül elsősorban az építő- bizottságot, s tagjai sorából pedig helyettesemet Marlinyi József volt igazgató urat, az ügyek előadóját Leffler Sámuel igazgató urat s lankadatlan buzgalmu jegyzőnket Dr. Vietórisz Józsefet. Iskolánk részéről különös elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki még s hálánkra vált érdemessé Barzó Mihály építész úr, aki szakértelmével s bő tapasztalataival nagyban előmozdította építési ügyünk sikerét. Adja Isten, hogy főgimnáziumunk mindenkor az isméi etek bőséges forrása, nemes jellemek képzője s az igaz haza fiság oltára legyen!
