Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1906
erényei, jeles egyéni tulajdonai, magas műveltsége, áldozatkészsége, törhetetlen hazaszeretetének mintegy elismeréséül — a törvényhozó testületbe küldték képviselőjükül. Éreztük közelebbről mi, a tanártestület, akik az iskola körén belül oly hosszú idő óta valódi munkatársunkat jóakaró barátunkat tiszteljük és becsüljük őbenne! Midőn a város szülötte, iskolánk egykori tanítványa, ma Magyarország igazságügyi államtitkára, február hó 20-án d. u. 1 óra 30 perckor a Debreczen felől berobogó vonattal városunkba megérkezett, a várakozók ezrei között mi is megjelentünk, a tanártestület és az ifjúság százas küldöttsége, hogy meghajtsuk előtte az iljúság díszes lobogóját s hazafias lelkesedésed üdvözöljük őt. — A h. polgármester üdvözlő szavára adott válaszában olt hallottuk ajkairól eme nyilatkozatot: „ , . . hogy a család és haza szent fogalmai közé méltán sorakozik harmadiknak a szülőváros fogalma, mely az ő leikébe annál mélyebben van bevésve, mert ő itt nemcsak ifjúsága ábrándjait szőtte, de férfi korának küzdelmeit is itt vívta meg, s a városi közönség bizalmából 29 évvel ezelőtt itt lépett a közélet porondjára .......................hogy új állásában is m eg fogja őrizni régi hűséget és ragaszkodását szereiéit szülővárosa és ennek mindama intézményei iránt, amelyekkel lelke össze van forrva.“ Másnap, február 21-én az államtitkár úr Öméltósága előtt tisztelgő testületek hosszú sorozatában, a rendező-bizottság a főgimnázium tanári testületét és kormányzó tanácsát mindjárt az egyházak után a második helyre osztotta be. A tanártestület nevében az igazgató üdvözölte a „Főgimnázium szeretett Felügyelőjét.“ így szólott: ,,Magyarhoni evangéliumi egyházunk egész területén eddig is szétáradott a te nemes szívednek és magas műveltségű lelked erejének fénye, világa Ennek a nemesen, jótékonyan ható fénynek világosságát, melegét mi, a felügyeleted alatt álló főgimnázium tanártestülete, már közel két évtized óta érezzük és élvezzük. Ugyan mi természetesebb ennél, hogy mindazt meglássák s éltető ereje után sóvárogjanak mások is? — 78 —
