Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1904

— 39 —

A négy alsó osztályba járó tanúlók heti két-két órában nyertek az egyházi énekből oktatást.

Gondoskodtunk arról is, hogy az ifjúság a vallás-erkölcsi emelő és nevelő olvasmányokkal elláttassék; többen vallásos irányú folyóiratot is olvastak. Az Űrasztalához junius hó 4-én járúltunk, a tanúlók, tanárok s ezek családtagjai együttesen, s nt. Geduly Henrik lelkész úr lélekemelő beszéde után az ő kezeiből részesültünk a mennyei javak élvezetében.

A) Vallásos jellegű ünnepet ültünk október hó 31-én a reformáció évfordulójának emléknapján a tanúló ifjúság közreműködésével.

Főgimnáziumunk felügyelője, dr. Meskó László országgyűlési képviselő, a kormányzó tanács több tagja és szép számú közönség vett részt ez ünnepen.

Az igazgató a megjelenteket melegen üdvözölte s e nehány szóval nyitotta meg az ünnepélyt:

A nagy időkre és nagy eseményekre való visszaemlékezés mindig jótékony, fölemelő és lélekben megtermékenyítő hatással van azokra, akik ezt művelik.

Reánk nézve, a Krisztus evangéliumát, az emberiségnek eme igazi szabadságlcvelét hivő, valló és követő keresztyénekre nézve, alig van nevezetesebb, nagyobb jelentőségű esemény a világtörténelemben, és pedig a Jézus kereszthalála óta lefolyt 19 évszázad alatt, mint a reformáció!

Ezen nagy esemény 387-ik évfordulójának megünneplése végett gyűltünk ma egybe, hogy az arra való visszaemlékezés tartsa ébren a mi protestáns öntudatunkat; hogy drága evangéliumi hitünk és szabadságunk megbecsülésében szilárdabbakká, forrón szeretett egyházunk iránt való ragaszkodásunkban erősebbekké legyünk, hogy a „kőből épített templomunkba élő templomot vigyünk szíveinkben“.

Úgy érzem, ünneplő gyülekezet, ho ív e nagy nap megünneplésére szükségünk van ; mert Máté evangélistával (5. 13.) szólva „a mi hitünk kicsiny, erőtelen ; Isten igazsága élő erejének sava megízetlenedett mi- bennünk“. Pedig az Isten igazsága olyan, mint a nap fénye; sötét felhő borulhat reá: de örökre azt el nem takarhatja, mert sugárainak erejével áttör a sűrű rétegen; világosságával sötétséget oszlat, melegével fagyos kérget olvaszt és új életet ébreszt.

Ünnepeljünk tehát nemes ifjúság! E nap jelentőségét méltassák társaitok; nekem csupán egy kedves feladat jutott: hogy szívből, szeretettel üdvözöljem iskolánk falai közt az ünneplésre megjelent gyülekezetét. Üdvözlöm tehát szívből, szeretettel ma : mert „Ez az a nap, melyet az Ür rendelt, örvendezzünk és vigadjunk azon!“ (Zsoltár 118. v. 24)