Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1904

II. A mi jóltevőink. Iskolánk, mint kezdetben úgynevezett professori iskola, azután mint algimnázium, később mint hatosztályu középtanoda, végül 188Ő óta mint főgimnázium, a jövő 1906. évben fogja elérni fennállásának századik évfordulóját. E hosszú idő alatt ágostai hitvallású evangélikus anyaegyházunk részéről a szülői gondoskodásnak, nemes városunk közönsége részéről a támogató áldozatkészségnek, a helyi művelt tár­sadalom részéről a kitartásra ösztönző jótékonyságnak s végül a ma­gyar állam részéről a versenyképessé emelő segítségnek annyi meg­nyilvánulásában volt részünk, hogy hálátlanságot követnénk el, ha alapítóink és jóltevőink emlékezetét ez alkalommal is föl nem eleve- nítenők. Valóban nemcsak a tanulmányokban való előrehaladás, de az anyagiakban való fejlődés szempontjából is rendkívül tanulságos, szinte példás a mi iskolánk története. Őseink úgyszólván közadako­zásból vetik meg alapját az egyház kebelében, s ez saját erejéből tartja fenn akkor, amikor más iskolák csak felsőbb segítséggel tölthe­tik be hivatásukat. Súlyos megpróbáltatások folytán ellenséges viszo­nyok között válságos helyzetbe jut, melyből félszázadot meghaladó sikeres munkásság után Nyíregyháza város gazdag alapítványa szaba­dítja ki. Egyesületek, intézetek és egyes tanügybarátok is segítségére sietnek s vállvetve iparkodnak egyfelől az iskola folyó szükségleteinek fedezéséhez, másfelől a szegénysorsu tanúlók tovább haladásának biz­tosításához hozzájárulni. Ott vannak a helyi pénzintézetek, bankok, melyek évről-évre megújítják adományaikat; ott van a vármegye, mely egyik lelkes fiának, a közügyek tevékeny harcosának, emlékét alapít­vánnyal örökíti meg; ott van a polgárság, mely úgy ünnepli meg az egyetlen magyar nemzeti ünnepet, hogy az ne csupán pillanatnyi föl- gerjedésnek, de maradandó hazafias cselekedetnek is tanúja legyen; ott vannak a szülők, gyermekek, testvérek, kiknek elhúnyt kedveseikért hulló könnyét a jótékonyság melege s a jótéteményben részesülő ifjúság hálája szárítja fel: adomány, alapítvány, hagyomány, ajándék mindmegannyi nemes formája a közügy érdekeiért s a jövő nemzedé­kért tettre buzduló léleknek. 1

Next

/
Thumbnails
Contents