Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1903
27 nemesek gyakran erőszakkal szabadították ki jobbágyukat, mégis a polgárok ezen eljárását sérelmesnek találták s azért országúi elvégezték, hogy ezentúl ne merészeljék elfogni a jobbágyot, hanem a törvény útján, az úriszéken keressék igazságukat, aminthogy a nemesség is a szerint jár el,1) ha polgárral pereskedik. 1611-ben a fejedelmi Ítélőtábla más dologi pert tárgyalt. Gyulafejérvári Bessenyei Menyhárd ugyanis megjelenvén a tábla ülésén, előadta, hogy ő Nagy-Teremi Sükösd Gáspár fiának, Miklósnak ügyvédje, akinek anyai nagyapja, gyekei Wesselényi Miklós zavaros időkben —• 20-21 évvel a mondott idő előtt — Gellyén Imre kolozsvári polgárnál 1000 magyar forintot tett volt le, hogy azt unokájának idővel, ha érett korba jut, évenként 100 frt haszonfizetés mellett adja vissza. Alperes erre nem lévén hajlandó, kéri védettje nevében a táblát, hogy ítélettel bírja erre őt. Gellyén Imre azonban azzal a kifogással él, hogy ő ellene, kolozsvári polgár ellen nem a fejedelmi táblán kell pert indítani, hanem városa törvényszékén. A tábla a felperest oda is utasította.2) Míg ezek az adatok igen szép világításba helyezik Erdélyben a jogrend tiszteletét, addig Magyarországon a törvényekből igen élesen tűnik ki az a bizalmatlanság, melyet a két rend egymás iránt táplált. Birtokperekben, mikor városi telkekről volt szó, a város hatósága Ítélkezett. Minthogy azonban előfordult, hogy a bíró, vagy a tanács valamely tagja érdekelve volt a peres ügyben (s mikor nem volt, ha városi telekről volt szó?), azért az 155Q: 53. t.-c. kimondotta, hogy ily esetekben más, nem érdekelt esküdtek választandók, sőt ameny- nyiben az egész tanács érdekelve volna, ez esetben a város a saját költségére a szomszéd városokból más teljes számú bíróságot köteles összehívni. Ha ez Ítéletet mondani nem akar, a felsőbb hatóság kényszerítse rá. Oly intézkedés ez, melynek káros, a rendiséget romboló következményeiről nem kell bővebben beszélni. Méltó párja csak az 1618: 60. (és az 1647: 81.) törvénycikk, mely a polgár által elkövetett jogtalanságért a bírón s a tanácson vesz elégtételt, amennyiben őket a vármegye törvényszéke elé állítani s ott elmarasztalni rendeli. Hasonló szellemű intézkedéseket tettek a nemesek városi birtokaira elrendelt végrehajtás tekintetében is. Egy per alkalmából, mely a pozsonyi káptalan és Pozsony város között némely törvények megsértése miatt keletkezett s a városban eszközlendő végrehajtást vont maga után, melyet a városi tanács tiltakozása dacára a pozsonyi alispán akart végrehajtani, kimondotta Pozsony vármegye közgyűlése, hogy a nemesek városi birtokait illető perekben az alispán s a hozzáadott esküdtek a helyszínén hozzanak Ítéletet, hirdessék ki, hajtsák végre még a polgárral szemben is. Ha a városba be nem bocsátják •) Erdélyi Országgyűlési Emlékek VI. 503. 1. ") Jakab Elek i. m. II. kötet. 478 1.; továbbá Magyar Gazd. tört. Közlöny II. évf. 40. lapját, a deési nemesség és polgárság egyezségét.
