Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1903
8 Eme rendi, vallási és nemzetiségi érdekek felmerülése elkeserítette a régi polgárt és jövevény nemest egyaránt, s hosszú ideig tartó harcokat idézett elő a városok belső életében. Rozsnyó 1574-iki és 1604-iki német nyelvű statútumában igen keserűen emlegeti a nemes jövevényeket. Nem hajlandó ezután kaput tárni nekik, mint eddig tette, mert saját kárán tapasztalja a lakosság, hogy azok nem akarják magukat alávetni a polgári jognak; zavarokat, háborúságot idéznek elő, nem vesznek részt a teherviselésben mindent csak újítani és megváltoztatni törekednek, amit a régi polgárság alkotott, mind rossznak tartják.* 1) Rozsnyó álláspontjában akkor még a nemzetiség érdeke domborodott ki első sorban, mert ez a város ebben az időben még német volt. Ellenben Marosvásárhelyt már a rendi érdek volt az indító ok 1634-ben, midőn kimondták, hogy bárki, akár bent a városban lakó, akár más, a városban házhellyel vagy örökséggel bíró ember, ha «contumacia ductus az civilis ordóval egyet nem kezdene érteni», nemesi kiváltságaira hivatkozna a polgári kötelességekkel szemben: az olyan embertől a tanács házát, örökségét elfoglalhassa, megbecsűl- tetvén eladhassa, őt magát eltávolithassa; «az ilyen rebellis és contumax ember az civilis status közűi penitus tolláltassék, hogy így az Úristennek segítségéből és kegyelmességéből egy szivüek és mindenben egyesek» lehessenek, a városi polgárság egységét mindenben megtarthassák és oltalmazhassák, s ezt utódaikra is hagyhassák 2). — Modorba későn jutottak a néphullámzás első fecskéi, mert még 1650-iki statútumokban azt mondják, hogy addig ott kiváltságolt házak és nemesi birtokok nem voltak, s azért oly határozottan tiltakoztak a nemesek betelepedése ellen, mintha végső romlással járó veszedelem lett volna, ha idegenek, nemesek oda közéjük telepednek.3) Ép ily határozott hangon tiltakozik a magyarság betelepedése ellen Nagyszeben is, melyet nem is bírt áthatni a magyarság. Mig a fentebbi esetekben a városiak elzárkóztak a jövevények elől, addig más városokban nem tiltották el őket, hanem városi statútumok által szabályozták a jövevények viszonyát a többi polgársághoz. Ilyen volt legtöbb városunk. S végül voltak olyan városok is, melyeknek polgársága, — mint a deésieké, rimaszombatiaké —- formális és mindenre kiterjedő egyességet kötöttek a nemesekkel. Mindezekről alább lesz majd S/ó. A nemesség, melyet a kérdés első sorban érdekelt, tudatában volt annak, hogy a városi polgárság zárkózottsága, habár a rendi szerkezetből következik is, az adott helyzetben még sem jogos, mert nem J) Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 252. I. 49. §. és 259. 1. 43. §. 2y A magyar törvényhatóságok Jogszabályainak Gyűjteménye (Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium) I. kötet 87. lap. ifj Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium IV. k. 434. 1,
