Evangélikus főgimnázium, Nyíregyháza, 1902
32 nyugati határán mintegy 10 ezer hold területen fejtette ki pusztító hatását s a gabonaneműeken kivül kivált a dohány termést semmisítette meg; tartósság, mennyiség, valamint a jégszemek nagysága tekintetében emlékezetes marad az 1902. május 6-án délután félhárom tájon leesett jég, mely körülbelül 25 perczig tartott, darával volt vegyes, egyébként a házfedeleken meg nem maradhatott volna, a vége felé egyes szemei a kisebb tyúktojás nagyságát megközelítették, jó ideig eső nélkül hullott a jég, a talajt mintegy deciméternyire borította s a hol fölhalmozták, 24 órán túl is maradtak meg nem olvadt részei; szerencsére a növényzet a hideg tavasz miatt visszamaradt fejló'désében, s így ezen jégverésnek nem volt megsemmisítő hatása a vetésekre (gyümölcs nem termett), mert zöme a város belterületén, nem a tanyákon, zúdult le. A nyár végi jégesők homoki szó'lló'inknek ártottak; de szerencsére csak szórványosan, nem pedig nagy területen, jelentkeztek. Álljon végül még itt a csapadék mennyisége az évszakok szerint megoszolva átlagosan és teljes egészében 31 évi időről; de mig 3 évszakból 31 van, addig a tél (deczember, január, február) csak, 30 számmal szerepel, mert a hiányzó 1878. miatt két tél maradt ki (elején és végén); de a 1902—1903. évi pedig benfoglaltatik az ő csekély csapadékmennyiségével; ugyanígy történt a kiszámolás a többi elemnél is, melyeknél az évszakos értékekről szó van. Tavasz Nyár Ősz Tél Közepesen volt: 152 217 155 98 milliméter. 31 év alatt volt: 4708 6721 4814 2935 » Ezen összeállítás szerint Nyíregyházán a nyarak lecsapódása a legbőségesebb; a tavasz és ősz átlagos értékei közel megegyeznek, mégis az ősz vezet, a téli közép csapadékmennyiség az egész évi átlagosnak 1575 százalékát képezi, míg a nyári 34-9 százaléka; a tavaszi és őszi az egésznek majdnem 50 százaléka; ezen csapadék eloszlás a mi mezőgazdasági viszonyainkra nézve kedvező; mert a téli csapadékok szabályszerint hó alakjában jutnak a talajra s a laza hó ily mennyiség mellett is kívánatos magasságú takarót borít mezőinkre. A 31 évi mennyiség évszakok szerint (kimaradt 5 hónap, hozzájött 2) 19178 mm. volt, a teljes 31 évről pedig 19385 mm. mely különbözet onnan ered, hogy a kihagyott 5 hónapban jelentékenyebb volt a csapadék mennyisége, mint a bevett 1903. év két első hónapjában (33 mm.) — Szép szám a lehullott csapadék mennyiség, mert közel 19’4 méter magas vízoszlopot kapott városunk a 31 év leforgása alatt, mely a számításba nem vett 1878. év átlagos értékének hozzáadásával épen 20 métert tesz ki 32 évre; ezen fölvételt megengedhetővé teszi azon körülmény, hogy az 1878. évben a szomszéd Debreczen 862, Szatmár és Nagybánya pedig 1000 mm. fölött mért csapadékot s így ezen év máshol sem volt az átlagosnál szegényebb csapadékban;
