Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1900

11

A délafrikai köztársaságok s a Fokföld búrjai, németalföldi gyarmatosok ivadékai s hollandi nyelven beszélnek ma is, de épen a hírlapokból tudjuk, hogy Krüger, transvaali elnök hollandus beszédét nehezen értik már meg az őshazában lakó atyafiak.

Valamikor Itáliában, Hispániában s Galliában latinul beszéltek, s ma már ki van zárva, hogy olaszok, spanyolok és francziák egymás

nyelvét tanulás nélkül megértsék; a latin bonus, bona helyett ma már

buono, buona-t mond az itáliai, bueno, buena-t a hispaniai, bon, bonnc-t

a galliai latin; a régi plorare helyett spanyolul llorar (ejtsd: hjordr),

francziául plcurer (ejtsd: plöré) járja, nem is említve, hogy más szók még jobban átalakultak s csak alig emlékeztetnek már egymásra.

Mindeme körülményeket és tényeket figyelembe véve kell megítélni ama szócsoportokat, melyeket az ugor nyelvekből fogunk idézni, s akkor nem fogunk csudálkozni ama következtetéseken, melyekre a nyelvtudomány ezen a téren jutott.

Megjegyezzük itt, hogy a finn nyelvet kivéve, melynek, mint irodalmi nyelvnek önálló helyesírása van, a többi ugor népek nyelvét w/agyar helyesírás szerint mutatjuk be, a mennyire csak lehetséges.*) Ahol a jelentés nincs külön kitéve, ott az idegen szó egyértelmű a csoportot kezdő magyar szóvala) Főnevek.

1. Magyar: kéz (kezem, kezed), vogul: kát, két, osztják: két, finn: hasi

(töve: kitté, pl.: hűteni = kezem), lapp: kát, cseremisz: két, mordvin: ki d.

2. Magyar: kő (kövem, köves), vogul: kim, hu, osztják: kei), kcu, finn:

kivi (töve: kive; kivet - kövek), cseremisz : kü, mordvin: kev.

3. Magyar: hal (halak = pisces), vogul: kul, Tikul, osztják: kai, finn:

kala, mordvin: kai, cseremisz: hol.

4. Magyar: hó (pl.: január hava), finn: lcau — hónap, hold; mordvin:

kov, kou.

5. Magyar: hab, vogul: khup, hhump, khap, osztják: kump.

6. Magyar: jég (jeges), vogul: janit, osztják: jetik, finn: jüü, lapp: jägtic,

mordvin: jaj, zűrjén: ji.

7. Magyar: tavasz, osztják: toréi, zűrjén: tuVis, tuv'isz.

8. Magyar: tél, vogul: tel, tat, osztják: tál, finn: talvi (töve: lalce),

lapp: tál ve, cseremisz : tele, mordvin: tele, zűrjén: töl.

9. Magyar: tó, osztják: tuu, votják: ti.

10. Magyar: toll, vogul: iául, osztják: tagol, zűrjén: ül, mordvin: tolga.

11. Magyar: tő (a fa töve), finn: tyvi (tyve).

*) A finn helyesírás szerint ä = nyílt e (pl.: a szelet szóban), e — zárt e (pl : a szemem szóban), y = ü, kettőzve írt magánhangzók hosszúak uh = ú, s = sz. A többi nyelvekben is ö-vel írjuk a nyílt, e-vel a zárt e-t, a » betű mélyhangú i-1 jelent, a magánhangzók fölött a , — “ hosszúságot!