Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1897

29

VI. t.-cz. Az 1836. XXI. t.-cz. a részeknek az anyaországhoz visszacsatolásáról szóló t.-cz. végrehajtását rendeli el.

VII. t.-cz. Magyarország és Erdély egyesítéséről.

VIII. t.-cz. A közös teherviselésről.

IX. t.-cz. Az úrbér, robot és dézsma eltörléséről.

X. t.-cz. Az összesítés, legelőelkülönités és faizásról szól.

XI. t.-cz. Azon ügyekről intézkedik, melyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el.

XII. t.-cz. Az úrbéri kárpótlásról.

XIII. t.-cz. A papi tized megszüntetéséről.

XIV. t.-cz. A hitelintézetről.

XV. t.-cz. Az ősiség eltörléséről.

XVI. t.-cz. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról.

XVII. t.-cz. A megyei tiszLválasztásokról szól

XVIII. t -ez. A sajtó törvény

XIX. t.-cz. A magyar egyetemről.

XX. t.-cz. A vallás dolgában.

XXI. t.-cz. A nemzeti színről és ország czimeréről.

XXII. t.-cz. A nemzeti őrseregről.

XXIII. t.-cz. A szabad királyi városokról.

XXIV. t.-cz. A községi választásokról.

XXV. t.-cz. A Jász-kun kerületekről.

XXVI. t.-cz A Hajdú kerületről.

XXVII. t.-cz. Fiume és Buccari szabadkereskedési vállalatokról.

XXVIII. t.-cz. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról.

XXIX. t.-cz. Az ország közhivatalnokairól.

XXX. t.-cz. A felelős miniszterségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről.

XXXI t.-cz. A színházakról szól.

íme kedves tanuló-ifjuság, vázoltam a 48-diki törvények létrejöttét s elősoroltam azokat egyenként. Előadásomból meggyőződhettetek róla, hogy eme korszakot alkotó 48-diki törvény- alkotások nem egyedül a márcziusi forradalmi napok lelkesedésének eredményei, hanem igenis zárókövét teszik e törvények azon haladási korszaknak, azon fokozatos, szerves fejlődésnek, mely korszak az 1821-diki országgyűléssel kezdődött, s melyek-