Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1895
16 szobornak rendkívüli súlyán könnyítsenek. Ezeket a támoszlopokat különben teljesen eltakarták a kerítések, melyek a trónust három oldalról falként vették körül. Belül egyszerűen kékre voltak festve, kívül pedig arányosan elhelyezett festményekkel voltak díszítve, melyek Pheidias testvérének, Panainosnak ecsetje alól kerültek ki. A néző álláspontjából tekintve a jobb oldalon elkezdve a tárgyak a következő sorrendben jöttek egymásután. Legelői az eget tartó Atlas, mellette Héraklés; odább Thé- seus és Peirithoos; majd Hellast és Salamist ábrázoló két női alak, melyek közül ez utóbbi hajóorralaku ékítményt tart kezében. A hátulsó oldalon Héraklés és a nemeai oroszlán, Aias és Kassandra, Hippodameia és anyja Steropé. Végül az utolsó oldalon Héraklés és Prométheus, Achilleus, a mint a halálosan megsebesült Amazont Penthesileát tartja és arany almát tartó két Hesperida. A tárgyaknak egymástól független csoportokban való elrendezése mutatja, hogy Panainos a faragott metópák- nál alkalmazott eljárást követte. ') Pausanias azzal fejezi be leírását, hogy felemlíti még a Zeus lábai alá tett zsámolyt is, mely aranyoroszlánokkal és Théseusnak az Amazonok ellen vívott harczát ábrázoló domború művekkel volt ékesítve. A szobor és a trónus egészben véve széles talapzaton állott, a mely Hélios kocsiját, Zeust és Hérát, Héphaistost és egy Gharist, a tengerből kiemelkedő Aphroditét fogadó Erőst ábrázoló domború művekkel volt ékesítve, a mint ezt a Louvre-ben őrizett aranyozott ezüst metszet (plaque) mutatja s melynek tárgya Pheidias koncepciójával meglepő hasonlóságot árul el *) Azután Apollón és Artemis, Athéna és Héraklés, Amphitrité és Poseidon következtek, végül a lovait hajtó Seléné. Az olymposi Zeus talapzatán e felirat volt olvasható, mely versformában kétségen kívül felemlítette a szobrász nevét: „Pheidias, Gharmidés fia, az athéni, készített engem.* 3) Eddig a szobrot a maga egészében vizsgáltuk. De lássuk most, miképen fejezte ki Pheidias az arcz tipusa által az olymposi uralkodónak teljes souveraine hatalmát? Ismeretes az adoma, mely szerint Panainos azt kérdezte testvérétől, hogy milyen mintából merített, mire Pheidias állítólag az Ilias három versét idézve ezt felelte volna: „E szavakra Kronos fia összeránczolta fekete szemöldökét; isteni haja lobogott halhatatlan fején és rengett az óriási Olympos.“ Az ókorban szinte banálissá vált közkeletű hagyomány volt ez, 4) a melynek hitelességéhez kétely fér. Mindazáltal minden jel arra vall, hogy Pheidias Zeus szobrán ’) A tárgyak elosztásán sokat vitatkoztak már. Murray szerint a festmények a kerítések belső lapján voltak, Greek sculpture, II. 2. kiad. 126. 1. 2) De Witte, Gazette arch. 19. tábla, 2. á. 3) Pausanias, V., 10, 2. A szöveg valószínűleg a következő volt: 'PeiStas Xa^alSfi ' A\hjVCtuÍS /ti £71 oll]G£. 4) Lásd Strabon, VIII. p. 353. Macrobius, Saturn., V., 13, p. 23. Ugyanez az adoma vonatkozik Euphranor festő tárgyára is, Eustathios, Ad Iliadem p. 145, 11.