Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1895

13

á Világ hét csodája közé sorolta; és a körapilatorok épenséggel nem voltak azok az emberek, a kik a túlságosan magas számokon legkevésbé is csodálkoztak volna. Mérsékeltebb számítások szerint a szobor talapzatával együtt körülbelül 14 méter magas volt, ') a mi teljesen igazolja Pheidias művének kolosszális jellegét.

A szobor a czellának leghátulsó részében volt felállítva s a talapzat előtt a föld fekete márványnyal kirakva, hová állandóan olajat öntöztek, hogy az Alpheios mocsárgázainak felszállását megakadályozzák, továbbá hogy az elefántcsontból készült részek meg ne foltosodjanak és el ne változzanak. A templom többi részétől közel alkalmazott vászonfal (fátyol) választotta el. Időszámításunk elölt a második században, Syria királya: IV. Antiochus, ilyen használatra szánt igen díszes gyapjú szőnyeget ajándékozott a templomnak és alapos okunk van rá, hogy elhigyjük, mikép a jeruzsálemi templom Szentek-szentjének a leple volt ez, a melynek tényleg birtokába juthatott Antiochus a városnak 168-ban történt elfoglalása után, és felajánlhatta az olympiai Zeusnek tisztelete jeléül. a) Pausanias nehány sorából megtudjuk, milyen típusban tüntette fel az istent Pheidias. 3) Zeus trónuson ült aranykoszorúval a fején, a mely olajfa- levél-utánzat volt. „Jobb kezében szintén elefántcsontból és aranyból készült Győzelem-szobrot tart, ez pedig szalagocskát, fején koszorúval. Az istennek balkezében mindenféle lémmel kirakott jogar van, a jogar végén pedig sas. Az isten sarui színien aranyból vannak épen úgy, mint köpenye, melyen liliom virágok láthatók.“ Ezen általános leírás még korántsem elégíti ki kíváncsiságunkat és meglehetős bizonytalanságra szolgál okul. 4) Legelőbb is az a kérdés merül fel, minő arányt tarthatott be Pheidias az arany és elefánt- csont alkalmazására nézve? Váljon a test egészen fel volt-e öltöztetve, avagy az egyik vállra vetett köpeny egészen takaratlanul hagyta az istennek a mellét, vagyis egyetlen egy darabban volt az óriási elefántcsonttömeg, melynek ellentétét a himation különböző színre zománczozott arany redői képezték? A Hadrianus alatt vert elisi pénzek, melyek a leghitelesebb bizonyítékul szolgálnak, úgy látszik, a másik feltevést igai) Brunn Annali 1851. Petersen Die Kunst des Pheidias am Parthenon und zu Olympia Berlin 1873. 350 1.

J) Clermont-Ganneau, The veil of the temple of Jerusalem at Olympia, a Palestine Exploration Fund-ban, 1878. április, 79. 1.

3) Pausanias, V. 11, 2, 8.

') Tudvalevő dolog, hogy az olympiai Zeus grafikai restaurációját több ízben megkísértették. Lásd különösen, Quatremére de Quincy,, Le Jupiter Olympien és Laloux la Restauration d’ Olympie, a 98. lapon levő táblán.

(3-ik ábra). Olymposi Zeus. (Elisi pénz.)