Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1894
136 A Kossuth emlék-alapitvány. Ez időszakba esik a Kossuth Lajos emlék-alapítvány megteremtése. Nyíregyháza városának polgársága ugyanis hagyományos tisztelettel meg szokta ünnepelni pártkülönbség nélkül az 1848-dik évnek márczius 15-dikét. Megünnepelte, hazafias ünnepet ült 1889-ben is. E napnak emléke azonban örökre emlékezetes marad az eddigi ünneplések között azért, mivel ekkor a kegyeletes érzelmeket ápoló hazaszeretet nem hangzatos szavakban, de tettekben, áldozatkészségben nyilvánult. Ugyanis Bencs László polgármester az ünneplő polgárok seregében szót emelt és a szabadságharc z legkiemelkedőbb alakjának nevét megörökiteni kívánván, azt indítványozta, hogy határozza el, mondja ki a polgárság azt, miszerint Kossuth Lajos nagy hazánkfia emlékére, ezer forintos alapítványt teremt, melynek kamatját jutalomdij- képen a főgymnasium VlII-dik osztályának egy oly tanulója élvezze, a ki a magyar történelemben legtöbb ismeretet mutat, jeles rendű, tiszta erkölcsű, és a ki ezen felül a tanári testület által kitűzött magyar történelmi tárgyról a legkiválóbb Írásbeli dolgozatot készíti. A szavak gyújtottak. A rögtön elkészült íveket lelkesedve szedték ki a polgártársak egymás kezéből, versenyezve a felett, hogy a nemes czélra teendő áldozatnál ki legyen elsőbb. Egy negyedóra alatt háromszáz forintot meghaladó összeg volt együtt a jelzett czélra. Erre a lelkesült közönség megalakította saját kebeléből az alapkezelő bizottságot, melynek tagjai lettek Bencs László, Hoümann Adolf, Kerekréthy Miklós, Leífler Sámuel, Okolicsányi Géza, Somogyi Gyula, Török Péter, dr. Meskó László, Bogár Lajos, Májerszky Béla, Fest László, s megbízta azzal, felhatalmazta az iránt, hogy a gyűjtést folytassa, s az alapot kezelje addig, mig az az ezer forintot meg nem haladja. A bizottság lelkiismeretesen megfelelt a beléje vetett bizalomnak, a gyűjtést szorgalmasan folytatta s befejezte. Hogy kik és mily összeggel járultak e hazafias czélu ala- ,
