Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1893

fogóság áll, melynek minden egyes tagját ezen főgimnáziumhoz előszeretet, áldozatkészség és hű odaadás is fűzi. Midőn Gömörből Nyíregyházára jöttem, egy szerény házban találtára azt a gimnáziumot, melyben 4 tanár működött és hintette a tudomány magvát, a hazaszeretet eszméjét alig 100 tanuló között; ma palotaszert! épületben 17 tanár van alkalmazva s tanítványaink száma 370. Akkor alig telt a gimnáziumnak törzsvagyona többet annál a 100,000 írtnál, amelyet Nyíregyháza városának kegyelméből bírtunk; ma a főgimnázium törzsvagyona meghaladja a 230,000 forintot. Akkor a tanári fizetés G00 frt és lakásdij czimén 200 Irt volt, ma pedig ez meg van kétszerezve. Akkor pártviszály dúlt egyház és iskola között, ma a legteljesebb egyetértés és harmónia van egyház és tanács között. (É1 jenzés.) Tisztelt barátom, ez annak a t inács- nak, annak a pártfogóságnak érdeme, amelynek élén ez idő szerint te állsz. Hogyis ne igyekeztem volna teljesíteni kötelességemet akkor, amidőn minden lépten-nyomon tapaszt dtam az elismerést, a barátságot s a bizalmat. És ez ünnepélyes pillanatban nem mondok többet, mint — hogyha Isten éltet — igyekezni fogok méltó lenni hozzátok és hű e gimnázium érdekeihez! (Hosszantartó éljenzés.)

Erre Farbaky József főesperes következett, ki a hegyaljai ág. ev. egyházmegye nevében a következő beszéddel üdvözölte a jubilánst:

A mai örömből, megjubiláltatásod öröméből részt kíván a hegyaljai esperesség is, melynek él ín ezúttal állok, r szt kíván, mint ezen középiskolának első fokú felettes hatósága; s midőn nekem jutott a szép feladat, hogy t 'ged ann ik nevében néhány rövid szóval üdvözöljelek, teszem azt nagy lelki örömmel. Ezen helybeli főgymnasium egyházmegyénknek egyetlen tudományos intézete, szemefénye és igy büszkesége, még pedig méltán, mert ha csak nehány rövid évvel pillantunk vissza, a bámulat és öröm vegyes érzelmeivel kell constatálnunk a nem reménylett fejlődést, melynek ez intézet rövid évek alatt indult s ha a jövőbe tekintünk, meg van minden garanczia arra, hogy e fejlődés a jövőben még fokozódni fog. E szerencsés fejlődésnél sok tényezők játszhatnak közre. Sokat tehet a a kedvező geográfiái helyzet, sokat azoknak, kik az iskola élén állanak — buzgósága, ügyessége, áldozatkészsége, még sokalta többet a t inári karnak megállapított jó hire, neve, de a legtöbbet mégis annak kiváló egyéni tulajdonai, aki annak az intézetnek élén áll, aki arra mintegy lelkének, egyéni tulajdonainak kinyomai át lehelli. Hát ne akard a szerénységet azon tulságig vinni, hogy tagadni akarnád, miszerint egyéni tulajdonaidnak nagy része van ezen mi középiskolánk felvirágoztatásában is. Ha áll, hogy a tanár alapos, komoly, tu lományos készültsége imponál, önkénytelenül is tiszteletet parancsol, akkor értem, miért örvendezel oly feltétlen nagy tekintélynek tanítványaid előtt. De hát még ez nem minden. A komoly készültséghez, mely esetleg a pedáns szobatudósban is meglehet, járulnia kell annak az ideális felfogásnak, mely hazáért, egyházért, szépért, jóért,