Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1893
14 szakot, melynek még tökéletesebb folytatását jövendöli s másodszor, hogy a jövendőit aranykorszakkal megszületendő gyermek maga tekintetik az óhajtott változás kizárólagos okának. Ám az egyik állitás épen úgy mint a másik, részben a situationak teljes félreértéséből, részben a belemagyarázás túl- hajtásából származhatik. Vergilius valamennyi eclogája szükségképen bucolicus jellegű, még akkor is, ha akár a tárgya, akár az előadása felülemelkedik a pásztorélet egyszerű viszonyain. E tétel igazságát nem dönthetik meg Valerius Probusnak, továbbá Serviusnak és Donatusnak összhangzó magyarázatai sem, hogy csak az I. II. III. V. VII. VIII. IX-ik számú eclogák bucolicusak, a többi pedig a magasabb igények kielégítésére készült. Mert kétségtelen, hogy Vergilius Theocritus utánzója és hogy e többit is maga sorozta, mint ilyeneket, a Bucolica közzé. Ez alapon pedig nem állit- hatjuk, hogy eclogánkban a költő maga áll elő declamálni. hanem ok vetetlenül valami pásztorénekest kell képzelnünk, ki. ha nincsen is megnevezve, mint szokott lenni más különösen párbeszédes darabban, mégis mint képviselője egy egész osztálynak bátran nyilatkozhatott a közügyek állapotáról. Hogy Vergilius a nép gondolkodásmódjának s ezzel a köztudatnak kifejezésére ilyen formát választott, már azért is jó ötlet volt tőle, mert a saját nevében, mint akkor még kevéssé ismert ember, alig nyerhetett volna oly nagy tetszést, mint egy pásztor fölléptetésével, s szavai elenyészőleg csekély nyomatékkai birtak volna.*) Hozzájárul még, hogy az oraculumnak és mytlios- nak emlegetése nagyon is illik a nép babonás vallásosságához, a nélkül azonban, hogy puszta fölemlitésükkel mindjárt igazságukra kellene gondolnunk. így értelmezve a dolgot, meg tudjuk bocsátani a költőnek a munka szerkezeti hibáit, melyek főleg a részek laza összefüggésében nyilvánulnak. Az a pásztor, ki e föltevés szerint az egész darab hordozója, szavait nem intézheti sem a múzsákhoz, mert hisz épen csak segítségül hívja őket, sem a consulhoz, *) V. ö. M. Sonntag: Beiträge zur Erklärung Vergilscher Eclogen. Frankfurt a. 0. 1886. E rövid, de annál érdekesebb tanulmány fontos szolgálatot teljesít főleg a IV- k ecloga kérdéseinek tisztázásában.
