Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1892

nyéknek, amennyiben az általok felhasznált forrásokat megnevezni elmú- lasztották, sőt az egyik, „a derék nem fél az idők mohától“ jeligéjű, a helyesírás, a lapszámozás teljes hiánya tekintetében is kifogás alá esik, ezzel röviden kifejezést adtunk a két pályamű felől, tartalmi és alaki tekintetben alkotott legfőbb aggályainknak.

I. A mi már az egyes pályaműveket illeti, úgy a II. számú „a derék nem fél az idők mohától“ jeligéjű pályamű legfőbb hibájának tartjuk a teljes rendszertelenséget. Midőn szerzője megirta, nem volt tisztában ama szempontokkal, melyeken művét megépítse, nem lebegett előtte oly általános keret, melybe tárgya kifejtését elhelyezze s innen magyarázható az, hogy műve sok tekintetben helyes mondásoknak zavaros össz- halmazata. A szerző elárul ugyan bizonyos törekvést a rendszer felé, midőn művében kiindulva a régi „Ostmark“ történetéből egész Mária Therésiáig elénk igyekszik állítani legalább nagy vonásaiban az osztrák uralkodók és a magyar alkotmány közötti viszonyt, de mig egyrészről e viszony tárgyalásában visszamegy egész Habsburgi Rudolfig, sőt a honalapitásig s ezzel elárulja, hogy fantáziája idegen és a kitűzött pályakérdéssel heterogén téreken kalandozott, addig magában a történelmi múltnak előadásában oly ugrásokat tesz, melyek nála a történelmi összefüggés tudásának fogyatékosságára vallanak.

S hogy rendszertelensége ő reá magára nézve is mily kellemetlen lehetett, kitűnik abból a kínos tépelődésből, vibrálásból, mely a Józsefi eszmék tárgyalásának során gyakori ismétlésre, a későbbi és korábbi események pragmatikus, összefüggés nélküli felsorolására, sőt felcserélésére kényszeríti.

Egyébiránt a műnek alapfelfogása, az az alaphang, a melyből kiindul is, disszonáns. Nagyhangon, mintegy a mai politikai kérdésekben való jártasságot magának imponáló hangon említi fel bevezető szavaiban, hogy József törekvései és eszméi mily közel állottak korunk törekvései és eszméihez s a nagy hangama zűrzavarosán fájdalmas akkordban vész el, hogy Józsefnél az egységes állam küzdelme a dualismus és foederalismus, a nemzetiségek harcza a német túlsúly ellen, az absolut monarchiáé az alkotmány, a hivatalos államé a foederalismus, a felvilágosodásé az ultramontanismus ellen érvényesült. Hogy ezek közül az össze-vissza kevert politikai irányeszmék közül az egységes állam küzdelmét az absolut monarchia képében a foederalismus és dualismus ellenében II. József vítta meg és hogy szemközt az ultramontanismussal a vallási türelem eszméjéhez hódolt: ezek történelmi tények, de nem az azon állítás, hogy ő a nemzetiségek tútora lett volna a német túlsúly ellenében. Ez akkor, midőn a II. József reformeszméinek bukásáról van a szó, midőn tehát ép e refomeszmék kellő és szabatos kifejtésén van a főszempont, mindenesetre vastag tévedés.

Helytelenítjük továbbá az egész művön átvonuló és a magyar nép ösmert dynastikus érzületével merev ellentétben álló azon nézetet, melylyel a szerző a magyar nemzetnek a habsburgi uralkodó házzal szemközt

— 50 —