Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1891

előadásba. A szóképeket az egyszerű szónok óvatosan használja, kerüli a keresett szépségeket, hogy hatáshajhászónak ne tűnjék föl; továbbá azon szavak ismétlése, melyek hangsúlyozott kiejtést igényelnek, nem fér össze az ily egyszerű szónoklat nyugodt hangjával; a körmondatok is lehetőleg használt szavakból és kevésbé feltűnő alakzatokból vannak megalkotva. A gondolatalakzatoknak sem szabad feltűnőknek lenniük; sok gondolatot sem lehet egyetlen körmondatba szorítani; az egész beszéden nyugodt hang vonul át. Előadása sem tragikus, sem színpadias, megfelelően egyszerű taglejtéssel, hanem azért sokat mondó arczkifejezéssel, mint az érzelmek hű tolmácsával.

Ilyen szónoklat fűszerezhető szellemes megjegyzésekkel, melyek rendkívül sokat érnek, és két csoportba tartoznak: egyik a humor, másik az élez. Mindakettő természet adománya, a mire tanítani nem lehet. A siciliaiak. rhodosiak és byzantiniak és különösen az attikaiak tűntek ki e tekin- tetbeu. A humoros beszéden a tréfás hang teljesen végig vonul; az élez és maróguny itt-ott csillan elő. Az emberek természettől fogva élezések; s emellett a tekintet, hang s a beszéd egész jellege közreműködhetnek a komikai hatás előidézésére. A marógunyra sem lehet oktatni; hiszen a visszavágással készen kell állani, mielőtt még gondolhatna az ember reá. Ezért ritka ember tűnik ki mind a kétféle szel- lemeskedésbeu. Általában jobban tetszik az az élezés mondás, a mit más provokált, mint a mit az ember maga kezd, mert a feleletekben nagyobb szellemi ügyesség nyilvánul.

Igen hatásos eszköz birtokába jut a szónok, mikor derültséget okoz; megnyeri hallgatói jóindulatát, csodálatra indit éleselmüsége, mety gyakran egyetlenegy szóban nyilvánul; megtöri az ellenfél erejét, meggyengiti, elijeszti. Gondos belátást igényel, mennyire mehet a szónok a nevetséges elem alkalmazásával. Utálatos bűn vagy szerencsétlen sors felett való gúnyolódás nem okoz derültséget. Legkönnyebb azokat nevetségesekké tenni, a kik sem nagy gyűlöletre, sem szánalomra nem méltók. Alkalmas anyagul szolgálnak a testi hibák is, és a csúnyaság, de csak bizonyos határig; mert könnyen Ízléstelenséggé fajulhat a dolog, vagy bohóságba.

— 21 —