Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1891
14 ugyan ilyen irály mellett tetszetősebb alakban szólallak úgy, hogy előadásuk választékos, sőt virágos is. A nagyszerű, magasztos és egyszerű szónoklat között középen áll az úgynevezett közepes szónoklat, mely mind a kettővel határos; az előbbiből is, az utóbbiból is van benne valami, de sokkal kisebb mértékben. A kik e nemű szónoklatok valamelyikében kitűntek, nagy szónoki hirnévre tettek szert; hanem azért fel lehet vetni a kérdést, váljon megfeleltek-e azon követelményeknek, melyeket támasztunk a tökéletes szónokkal szemben. Egyedül Demosthenes felel meg azon eszményképnek, melyben minden tökély megvan. Nálánál nem volt szakavatottabb, nem volt nagyobb szónok senki sem. Őt vegyék mintaképül azok, a kik a tökéletes szónok nevére törekszenek ; mellőzzék a műveletlen beszédet, ha valósággal attikai szónokokká akarnak lenni. Azért kell ezt különösen hangsúlyozni, mert a szónoki beszédek irályára, nyelvezetére nézve mindig a hallgatók Ízlése volt irányadó. Mert hiszen a ki tetszést akar aratni, a hallgatók Ízlését veszi tekintbe egészen azoknak felfogásához, hajlamához alkalmazkodik. Innen van, hogy pl. Kariában, Phrygiában, Mysiában, mivel ott a finomság és választékosság ismeretlen, idegen fogalom, az odavaló emberek Ízlésének megfelelő bár- dolatlan zsirosszáju, dagályos beszédet honosítottak meg; mig a rhodosiaknak, pedig amazoktól csak keskeny tengerszoros választotta el őket, sohasem tetszett ilyesmi; nem is említve az athénieket, kik már eleve visszautasították. S miért történt ez? Mert az athénieknek mindig oly finom ízlésük volt, hogy csakis a finomat hallgathatták meg. Természetesen a szónokuk is alávetette magát finom Ízlésüknek és nem merészelt szokatlan, sértő szót használni. Demosthenes minden szót gondosan megfontolt, de azért még nála is kifogásol Aischi- nes egyes kifejezéseket, melyekről gúnyosan mondja, hogy borzasztók, utálatosak, tűrhetetlenek; sőt még azt is megkérdi tőle, midőn őt vadnak nevezi, váljon szavak-e azok, avagy csodaszörnyek; szóval, Aischines még Demosthenes kifejezését sem tartja attikainak. Hiszen nem nehéz, valami heves szót gáncsolni akkor, mikor már a kedélyek meghatottsága csilla-
