Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1891
A tökéletes síének Cicero szerint, X. Cicero épen olyan jeles államférfiu, mint amilyen kiváló szónok. A mellett elsőrangú iró s a latinok között érdemes bölcselő is. ITa a Catilina-féle összeesküvés elnyomásáért a „pater patriae“ megtisztelő czimet megérdemelte, méltán mondhatjuk őt par excellence orator-nak, szónoknak abban az értelemben, a melyben az orator szót ő használja. Orator-naki ő a tökéletes szónokot nevezi. Veleszületett tehetségének és széleskörű tanulmányainak gyümölcsét nemcsak a gyakorlatban értékesítette mint állam- férfiú, mint keresett ügyvéd; megírta e mellett a szónoklat elméletét is, de nem abban a száraz tankönyvstilusban, a melyet az ő szeme magasabb álláspontból tekintett és oly gyarlónak talált, hanem megírta az ő utolérhetetlen modorában. A politikai viszonyok életének utolsó másféltizedében úgy alakultak, hogy neki már nem maradt tere államférfim működésre. Valósággal Pompeius és Caesar voltak már az uralkodók, mellettük Cicerónak nem volt már helye. Visszavonult tehát Puteoli mellett fekvő birtokára, hogy ott irodalmi működésben keressen vigaszt, melyre a politikai viszonyok miatt oly nagy szüksége volt. A görög műveltség már ekkor Rómában is nagy tért hódított. Róma hatalmas volt, a világ felett uralkodott. A szabadságharczárói oly híressé vált kicsiny Görögország állami léte rég megszűnt, régóta római provincia volt. Fegyverrel Róma hódította meg Görögországot, a tudomány, művészet, általában a műveltség fegyvereivel Görögország tette foglyává hódítóját. 1*
