Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1891
rhetor, latinul *= eloquens — szónok, ékesszóló). Bár voltak bölcselők is, kik ékesen szólották, mint pl. Theophrastos, Aristoteles, Platon, mindamellett nem volt meg beszédükben a nyomatókosság, mely a római forumi beszédek sajátsága. Tudósokhoz szólanak, kiknek inkább csillapítani akarják, mint feltüzelni kedélyüket, oktatás, nem megindítás czéljából. Ezért nem nehéz e nemű szónoklattól megkülönböztetni az igazi ékesszólást. Ezért inkább beszélgetésnek, mint szónoklatnak mondják. ltokon ezzel a történelem is; melyben előfordulnak szép elbeszélések, táj- vagy csataleirások is; néhol közbeszúrva buzditó beszédek; cseudesen folyó előadást kivánnak ezek, nem pedig élénk körmondatosat. A költői előadást is el kell választani a szónokitól. Miben különböznek a költők a szónokoktól ? Azelőtt a különbséget a numerusban, v. rhythmusban és a versben látták; a rhythmus a szónoklatokban is meghonosodott. Ha a kifejezések hullámzását a fül észreveszi, még ha nem vers is, (ami a szónoklatban hiba volna) rhythmus a neve. Ezért tartják egyesek a Platon írását, bár nem vers, de mert lendületesebben folyik és igen szép szóképeket használ, inkább költeménynek, mint a vígjáték-írók műveit, melyekben a verseken kivül semmi sincs a köznapi beszédtől elütő. Nem is az a fő a költőnél, bár annál becsesebb a műve. ha szónoki rhythrnusra törekszik, habár a versmértékhez van kötve. Egyes költők nyelvezete nagyszerű és pompás ugyan, mégis nagyobb szabadságuk vau a szúfüzésben, s aztán inkább szép szavakkal, mint velős tartalommal számítanak hatásra. Ha tehát különbség van a bölcselők, történetírók, költők és szónokok nyelvezete, stílusa között, az a kérdés, milyen a szónoki stilus. A szónok feladata a meggyőzés, gyönyörködtetés és rábírás. Az első szükséges, a második kellemes; a rábirás a szónoklat diadala, mert ez utóbbi járul hozzá az ügy megnyeréséhez. A szónok különböző czéljainak megfelelően különböző a kifejezés módja is: alaposan bizonyít, kellemesen gyönyörködtet, szenvedélyes előadásával megindít: ez utóbbiban rejlik a szónok igazi hatalma. Nagy képzettség és rendkívüli —• 18
