Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1889

királyfi ép így fog a trónra jutni. Miclőu Romanus megtudja a valót, cselt sző, végre azonban a két ifjúnak barátsága s derék jelleme és Phokas forradalma Romanust arra bírják, hogy az igazság útjára térjen.

Eunek már sokkal több cselekvénye van, de egyszersmind kuszáit bonyodalma is. Maga a hős Constantinus jellemzése és jelleme gyarló, ingadozó, azonban drámai mozgalom, élet nyilatkozik a darabban; jellemfejlődés szintén, valamint szenvedélyek harcza; szóval dráma, habár inkább néző játék, miut akár komoly szinmű, akár tragédia. Mindamellett igen nagy haladás, annál inkább is, mivel mindezen darabokban hiányzik a drámai motivumok legfőbb és általános tényezője, az emberiség örök szenvedélye, a szerelem, mely nélkül drámai összeütközéseket sokkal nehezebb létrehozni.

Iliéi János jezsuita dai’abjai szintén ismerttek és sokat játszottak valának. Két eredeti és egy forditott darabja maradt fenn. Az eredetiek: Salamon király, Lászlónak foglya, és Ptolomeus; a harmadik forditás: Titus kegyelmessége. Miud a három 17G7-ben Kassán jelent meg. Előszavában azt mondja a szerző: „Mulasd addig magadat e kevéskével, mig a többiek elődbe számosodnak, melyeket mások szereztek s már régen mind számodra készen tartanak és csak azt várják, hogy valaki nyelvünk gyarapodásához való buzgósá- gából satu alá vettesse.“

Ebből azt látjuk, hogy még számos darabja volt készen Eleinek és másoknak is, melyek csak a nyomtatást várták; de Magyarországon kevés volt még a Mecaenás, ki az irodalmat pártolta volna.

Három darabja közül az első hazai történelmi tárgyat dolgoz fel. mely azonban nem egyéb, mint Salamon királynak egyetlenegy nem sikerült cselszövénye, mert épen ez által László vezér foglyává lesz. A másik darab azért nevezetes, mert benne fordul elő a legelső nőszemély, habár csak férfiruhában s ez intézi a darab cselszövényét. A harmadik római tárgyú forditás, nem nagyobb értékű mint az elébbi kettő. Abban különbözik tőlük, hogy nem iskolai dráma többé, szenvedélyes szerelem intézvén a darab egész menetét. Lehetetlen, hogy e miatt iskolai sziupadon valaha előadhatták volna. Drámai motiválás és költői igazságszolgáltatás dolgában ez a három darab sem ér többet, mint az előbbiek.

A mi emlékünk még ezeken kivül megmaradt iskolai drámánk irodalmából, az csak nehány forditás, mint pl. Mauritius császár és Cyrus, Kereskényi Ádám jezsuitától;