Evangélikus főgymnasium, Nyíregyháza, 1887
7 s tartott fenn évtizedeken át, de amelynek jótéteményeiben, vallás-felekezeti külömbség nélkül részesült Nyíregyházának újabb nemzedéke. Bölcs előrelátás nyilatkozik továbbá a város intézkedésében a város jövőjét illetőleg. Mig ugyanis, főkép az alföldön, visszafejlődésnek indulnak városaink, — a mennyiben még arról is le akarnak némelyek mondani, hogy rendezett tanácsú városok maradjanak, nagyközségek akarván lenni csupán azért, mert ez igy kevesebbe kerül; — addig Nyíregyházát nem krajezáros szempontok vezérlik. Nyíregyháza ismeri a városok missióját; tudta és tudja, hogy a városok feladata egy uj középosztály megteremtése, vagy a mennyiben már meg vannak annak csirái, annak a közép- osztálynak fejlesztése, erősbitése. Tudta és tudja Nyíregyháza, hogy a régi középosztály: a köznemesség, meggyengült erőben, vagyonban, számban és folyton gyengül, s tehát, hogy a társadalmat nem ez osztály, melynek múltjához ugyan dicső emlékek fűződnek, hanem a polgári elem tarthatja fenn, fejlesztheti tovább feltéve, hogy ez osztály is, azt a szellemi erőt, azt az anyagi vagyont, mely már is a városokban összpontosul, s rendelkezésre áll a cultura érdekében, értékesíti, általánosítja. S mert mind ezt tudta és tudja Nyíregyháza városa, tartotta kötelességének teljesíteni azt, a mit a városok fejlődése, a nevelés terén, tőle megkövetelt. Hazafiság is nyilatkozik Nyíregyháza városának ezen intézkedéséből. Középiskolákat állítani, már t. i. ott, a hol azok valóban szükségesek, — vagy a meglevőket segélyezni, hogy azok nemes feladatukat teljesíthessék — hazafias tény és kiválólag fontos magyar nemzeti szempontból. Messze vezetne, és még sem volna alkalomszerű, ha e tételt fejtegetném; azért csak is röviden említem, hogy ez állításomat a statisztikai adatok, az okoskodást és alkuvást nem tűrő számok, kétségtelenül igazolják. Röviden említem, ennélfogva, hogy éppen a statisztikai adatokra hivatkozva erősíti egy irótik, (Láng Lajos) „hogy fajunk uralmát e hazában nem lehet megérteni a közép iskola nélkül“; — továbbá, „hogy a magyar faj uralma e hazában nem a tömegekben, hanem az értelmiség-
