Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877

6

fására minden t. ez. urak és asszonyok ezennel kéretnek, a felesleg való magyar, vagy más nyelven irt köny~ veiket vagy kegyesen ajándékozni, vagy ha becsesebbek volnának sorshúzás alá bocsátani.“ A felhívásnak lett sikere. Az adakozók között első volt, Kralovánszky András, ki Luther Mártonnak „Biblia D. i. die ganze heilige Schrift“ czimü müvét, pompás két fólió kötetben ajándékozta. Az akkor begyült könyvmennyiség az időközben, vásárolt szakkönyvekkel képezte alapját, a gymnásiumnak jelenleg is birtokában lévő u. n. „tudományos“ könyvtárnak. E gyűjtemény 1852-ben már 500 kötetre szaporodott. Ekkor ugyanis Miklósfy Sámuel lelkéss közadakozás utján gyűjtött 75 v. forinton, megvette Martinyi Imrének 276 kötetből álló legnagyobb részben német nyelven Írott és szépirodalmi tartalmú könyvtárát.

Ezek után térjünk át a tanoda történetének folytatólagos vázolására.

B.

1854. megszűnt az egyház által alapított és pénztárból fentartott latin oskola: még pedig — amint fentebb említve volt azon oknál fogv, mert nem hitte magát egyházunk képesnek, anyagilag elég vagyonosnak arra, hogy az akkori kormány az iskolát szervezni rendelő intézkedéseinek eleget tehessen. Mihamar érezhetővé közóhajjá vált azonban egy magasabb intézetnek újból való szervezése, és amennyiben nemcsak egyházunk látta be nagy horderejét minden tekintetben a beszüntetett gymnasium megnyitásának, hanem Nyíregyházának mint városnak, értelmesebb polgárai is feladatuknak, kötelességüknek ismerték e tekintetben a lehetőt megtenni: a városi hatóság már 1855. évi márczius havában egy reál tanoda czélba vett felállítása által kívánt a közhiányon segíteni. A vallási hitfelekezetiség mellőzésével felállíthatni czélzott ezen tanoda azonban az akkori kormányzat elveinél fogva, de meg a felekezetek közötti bizalmatlanság, féltékenység és érdekössze. ütközés folytán is — melynek szószólója az akkori r. katli. plebánus, a későbbi kassai püspök, Perger János volt. — nem sikerülhetvén: az ágost. egyház mondhatnék, azon kényszer helyzetbejött, hogy teljesen önerejére utalva bár, tegye meg a szükséges lépéseket és hozza meg a pénzbeli áldozatot, mely gymnásiuma szervezése, újra megnyitása által igényeltetik. S valóban a ft. Máday Károly superintendes által eszközöli egyházi látogatás, — mely a canonica visitátiő folytatása volt, alkalmával egyházunk közgyűlése határozatilag kimondá, hogy a beszüntetett gymnásiumi osztályok első kettejét megnyitja.

Egy év telt eí e határozat keltétől számítva, amikor az iskolai tanács— e testület a régi gymnásium beszüntével sem szűnt meg működni — hatásköréhez tartozónak vélé, a közgyűlés határozatát a gymnásium megnyitását illetőleg az egyház áltál tettre emeltetni az által, hogy 1861. juh 6-án tartott ülésében kimondá miszerint az egyháztanácsot e tekintetben megsürgeti, első gymnásiumi tanárul ajánlván Palánszky Sámuelt ki ez idő szerint a legmagasabb elemi fiúosztály tanítójaként működött.

Az egyház, az iskolai tanács közbelépése folytán intézkedett is, mert Palánszky Sámuel, régi hiványának épségben tartása mellett, tanárrá választatván, a gymnásiális épületbe költözött s működését 1861. évi szept.

1-én meg is kezdi, átvevén Diecz Sámuel tanítótól, mint ideiglenes könyvtárnoktóí, egyúttal a könyvtárt is. *)

Az 1861. évi sept. 1-je tehát a gymnasium újból születésének napja.

Hogy mimódon fejlesztette volna egyházunk gymnasiumát tovább,—ha vájjon egyátalán képes lett volna-e erre, különösen a kebelében dúló, a patens kérdése által lángra lobbantott belviszály következtében —- azt nehéz megmondani. De éppen e válságos pillanatban jött az egyháznak segélyére Nyíregyháza városa.

Ugyanis visszakapván a város ez időben az állam által rárótt 200,OOö frtnyi kényszerkölcsönt, nehogy az összeg a városban és városnál dúló, zilált viszonyok között — de meg nem tartotta-e a város e pénzt elveszettnek akkor, a mikor azt kikölesönzé? — elzüljöu: örök hálára, Nyíregyháza városának történetében a legnagyobb elismerésre és emlékezetre méltó, aere perennius, azon határozatot hozá, hogy a visszafizetett összeg a felekezetek között, a lélek szám és birtok aránya szerint iskolai czélra fordittassék. E határozat értelmében a nyíregyházi ág. ev. egyház 100,000 frtot kapott, 1861. okt. 29. kelt alapítvány levél kíséretében, melyet szóról-szóra im itt közlünk:

*) Palánszky Sámuel szül. 1828. Kimaszombatban, elemi tanulmányait ugyanott, a gymnásiumot Selmeczen és Iglón, a bölcsészeti bárom éyi tanfoiyamot Selmeczen, a jogot Eperjesen végezte. Az ügyvédi vizsgát letette 1864-ben.