Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877

pártoltatott a második, vagyis a kamat emelésre vonatkozó. És valóban meg lett. keresve az egyház által alapitó Nyíregyháza városa, hogy intézkedjék miszerint a kamatláb, az alapítványi pénzek után emeltessék.

Nem lenne érthető ez intézkedése a városnak, ha az alapítványi pénz kezelésére vonatkozólag röviden el nem mondanék a követkekezőket,

Visszakapván Nyíregyháza város a kényszer kölcsönbe adott 200,000 frtot, néhány ezer írt. híján, az igy nyert névre nem szoló kötvényeket pénzzé változtatta, hogy a lakosok közt kölcsönkép kiossza. A polgárság igénybe vette e pénzt, már, csak azért is mintán sajátjának tartotta — hiszen az eladott közöslegelőnek árából folyt az be, — meg aztán olcsó is volt. De annál inkább késett azt törleszteni, sőt sokan a kamatot sem fizették pontosan. Véget szakítandó a város e viszonyoknak, a „Nyíregyházi takarékpénztárral lépett egyezségre, mely szerint e pénzitézet a város által kiadott alapítványi kölcsönt 147 000 frt értékben készpénz gyanánt veszi és azt „alapítványi pénz“ czimen kezeli a következő feltételek mellett, a) Ez alapból csak nyíregyházi illettőségii lakos kaphat kölcsönt ingatlanra első helyeu való betáblázás mellett s 5 évi törlesztésre, b) A kamatláb 7°|0 melyből S°|0 az alapitványlevélben körülírt feltételek mellett, iskolai czélra adandó; l°jo tőkésittettik alapiíványozó város részére, a hetedik százalék pedig „kezelési költség“ czimen kezelő pénzintézeté marad. Az egyezség 25 évre köttetett s életbe lépett 1864 sep. 29-kén. Ezen külön Nyíregyháza városa és a Nyíregyházi takarékpénztár-egyesület között kötött egyezség módosítását czélozta,

szóban lévő indditvány, a mely mint feljebb emlittetett a presbyterium által is tárgyalva lett, s elfogadtatván; kérelmezöleg is áttétetett innen a városi képviselet elé.

A városi képviselet s a takarékpénztár kiilön-külön tárgyalták ez ügyet, melynek eredménye a kamatoknak egy-egy százalékkal való emelése lett, olymódon, hogy a takarékpénztár kikötötte, hogy a 8 százalék fizetése rá nézve addig lesz kötelező, míg a kamatláb az intézet személyes kölcsönénél 10 o!o alul nem szál s ha az elébbi kezelési visszafizetési módozatok mellett az egész tőke 1900 évig hagyatik az intézetnél. E feltételt Nyíregyháza városának képviselete 1875. junius 8. tartott képviseleti ülésben elfogadta, s a gymnasium 1870. év janur elsejétől huzza azon kamattöbbletet, melyre a 8. százalék esik.

A második jövedelem forrás is tehát a gymnasium javára mint látjuk — bár bizonyos feltételek mellett

— de megnyílt. Nem igy a harmadik.

Az esrvház ugyanis tárgyalván a már többször említett, hármas indítványt, a kérdéses 1000 forintra vonatkozólag, egy kérvényt adott be, — a kérvény 1875. évi aug. 31. kelt. — Nyíregyháza városának képviseletéhez, melyben az 1000 frtot. azon transactió alapján, mely a presbyterium és az isk. tanács között létesült

— véglegesen saját czéljára kéri adatni. Az egyház czélt ért, mert Nyíregyháza városa 1875. szept. 8-dikáu tartott ülésében az egyház ezen kérelmének határozatiig helyt adott.

De a város ezen határozatát — mint nézete szerint törvény és jogellenest — Sütő József, városi képviseleti tag, Szabolcsmegyéhez apellálta. Szabolcsvármegye azonban, miután a kérdéses ügy elbirásolásánál az egyházmegyei és kerületi mint felügyeleti hatóság véleménye ki nem kéretett s a városi határozat ezeknek mellőzésével keletkezett, — az állandó választmány véleménye alpján, a határozat feloldásával, a városi képviselő testületet oda utasította, hogy a hiányt kipótolva, hozzon újabb határozatot. Ez megtörtént, és az ügy a hegyaljai esperességhez, innen pedig a tiszai ág. ev. egyházkerületekhez tétetett át. Manapság ezen 1000 frtos ügy ezen stádiumba van, s igy az 1878. évi kerületi gyűlés van hivatva, e tekintetben a döntő véleményt adni.

Megjegyeztetik itt, hogy a gymn. tanártestület, a városi határozatott jogtalannak s az egyháztanács kérelmét nem méltányosnak találván, — szinte állást foglalt, még pedig a gymnasium mellett, oly formán, hogy egy nyilatkozatot adott be a méltóságos és főtisztelendő egyházkerülethez 1877. évi aug. havában, mely nyilatkozatban az 1000 írtnak a gymánsium részére való visszaadását kérelmezi. Ezen lépésével azonban a tanári kar magára vonta az egyháztanács haragját, mert az 1877. aug. 19, gyűlésén Joszka János. Bencs László és Zajacz József presbyterek kérésére, a tanári kar eljárását roszalja s megtiltja néki, a gymnasium pénzügyébe avatkozni.

Említett körülmények s a szűk pénzviszonyok okozák, hogy gymnásinmunknak 3 évig kellett várakoznia, inig az aii3ragi viszonyok javultával a VI. osztály megnyílta nélkül az V-nek vajmi csekély értelme leendett — megnyittassék.