Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877
19 Hasonló buzgőságot és tevékenységet fejtett ki az isk. tanács azon irányban is, hogy az 187 5|S tanévre már a VI. osztály is megnyitassék. A fentebb említett sorsjáték jövedelme, a tanodát terhelő azon adósság apasztása, mely a gymnasiiuni épület megvásárlásból származott, a remélhető tandijtöbblet s végül az alapítványi pénzből befolyó jövedelem szaporulat nem csak biztositák már ekkor a még 1872 év folyamán életbe léptetett V. osztályt, de az lsk. és egyháztanácsot azon elhatárzásra is bírák, hogy a VI. osztály is megnyittassék az 1875jß tanévvel. És valóban nyíregyházi ág. ev. gymnasium 1275. évi September havában, mint hatosztályu középtanoda kezdé meg működését, — miután a tiszai ág. ev. egyházkerület és az ág. ev. egyliázegyetem közgyűlése 1875-ről szóló 38. és 50. szánni határozat értelmében a nyíregyházi ág. ev. egyháznak ezen intézkedését örvendetes tudomásul vette, azon feltétel mellett, hogy egyházunk mutassa ki azon alapot, mely a VI. osztály biztosítására okvetlenül megkivántatik. Ez alkalomból a kerület gymnasiumunkat a tudományi pénztárból 42 írttal segélyezte, és segélyezi folyton. Az osztály szaporítással szükségessé vált uj tauerőt Szlaboczky Imre rezsnyoi tanár személyében uyeré meg iskolánk 1875. augusztus 21. *) Alig üdvözölte a tanodái elöljáróság Szlaboczky tanárt, a midőn Grlauf Pál 1875. sept. 7, már lemondott tanári állásáról, hogy azt a rimaszombati lelkészi állással cserélje fel. Ekkor Grlauf Pál helyére az isk. tanács csak is egy évre, a ref hitvallású Czikora István tanárjelöltet alkalmazá 1875. sept. 14. a ki a tanév végéig működött 800 forint fizetés mellett. És igy a tanítás fenakadásnélkül megkezdetett és végeztetett be. Miután a tiszai ág. ev, egyházkerületet 1876. évi gyűlésén kimutattatott az állandó alap gymnasiumunk VI. osztályának fentartására ugyanazon egyázlterület által előterjesztetett az 1876. évi egyházegyetemi gyűlésen a VI. osztálynak is nyilvánossági joggal leendő felruházása, mi ezen gyűlés jegyzőkönyvének 35. pontja sznrint meg is történvén, mint ilyen a nm. m. k. államkormánynak is bejelentetni határoztatott így az 1876)7 tanévben a nyilvánossági jog a VI, osztályra is kiterjesztetett. Most csak abban a tekintetben kellett az egyházi és iskolai tanácsnak Intézkednie, hogy a tanár- testület consolidálódjék. Ez meg is történt még pedig oly módon, hogy Chotvács Ágost és Leffler Sámuel, letevőn a tőlök megkövetelt szakvizsgát, rendes állandó tanárokká választattak s hiánynyál látattak el oly változtatássol, hogy Leffler Sámuel a Glauf Pál által elfoglalt latin-nyelv és irodalmi tanszékre helyeztetett át; a physika mathemathicai tanszékre pedig Materny Lajos rozsnyói tanár hivatott meg, egyelőre ideiglenes minőségben 1876. aug. 20-kán a ki hasonlóan letevőn a megkövetelt tanári szakvizsgát rendes tanárrá válasz, tatott meg, és 1878. máj. 6-án hiványnyal elláttatott.**) candidaticumi vizsgát Letevén a hitjelötti vizsgát, mint nevelő működött Berzéten Gömör megyében Máriássy Mór családjánál 1873-ban mint segcdlelkósz működött Rozsnyón. Nyíregyházára 1874-ben hivatott a latin és magyar nyelv tanárául. Tanári képesítést nyert 1875. augusztus 13. a latin nyelv és irodalomból a fögymnásiumra. 1875. szeptember havában rimaszombati lelkészszó választatott meg s mint ilyen most is működik. ***) Leffler Sámuel született Rimaszombatban Gömörmegyében 1851. május 26. Elemi osztályait és a 6 gymnasiumot szülővárosában végezte; a VII. és YIII. osztályba sz. Iglén járt, hol az érettségi vizsgálatot is letette, 1870. Pozsonyban a tbeologiai tanfolyamot végezte s ahitjelölti vizsgát 1873, letette; s ez idő alatt mint nevelő is működött, jelesül Schulpe Yilmos és Nyáry Matibl bárónő gyermekeinél, 1873. deczember havában segédlelkészi állomásra hivatván meg a nyíregyházi egyház által, az 1874. január 18-án megtartott próba szónoklat után segédlelkészül választatott. A papi vizsgát ug-anebkor tét e le Pozsonyban, hol felszentelte'vén lelkészi oklevelet nyert. Segédlolkőszi minőségben 1874. szept 7-ig működött, a midőn is, már elébb megejtett választás alapján nyíregyházi gjmn. tanszékét, mint ideiglenes tanár elfoglalta. Ugyanezen évbeu tábori lelkészszé neveztetett ki. Tanári képesítést nyert Kassán 1875. aug. 14. a természettanból algymnasiumra, és 1876. aug. 7. Rozsnyón a latinnyelv és irodalombéi fögymna- siumra. Ezen idő óta mint a latin nyelv és irodalom tanára működik. Jelenleg az I. osztály főnöke és ez évi igazgató. *) Slaboczky Imre született 1848. junius 15. Jolsván, Gömörmegyében. Elemi iskoláit Sajó-Gömörön, G3mör-Panyiton és Dobsinán; a teljes gymnasiumot Rozsnyón végezte, hol 1868. az érettségi vizsgát is letette. A theologioi tanfolyamot Pozsonyban végezte s itt 1871. a hitjelölti vizsgát is letette. — 1871|2-ben mint nevelő müköódött Szabó László családjánál Várgedén Gömörmegyében. 1882. évi augusztus havában a rozsnyói főgymnasiumba hivatott helyettes tanárnak. Ott ily minőségben töltött két évet. a mikor rendes tanárrá neveztetett ki 1874. évben. 1875. hivatott Nyíregyházára a természetrajzi tanszékre. Tanári képesítés Kassán nyert 1875. aug. 14. a magyarhoni ág. ev. tanérvizsgáló bizottság előtt, még pedig a számtanból algymuasiuinra és a természetrajzból a főgymnasiumra. Jelenleg a II. osztály főnöke. **) Materny Lajos szül. Gölniczbányáa Szepesmegyében 18 9 márcz. 12-én. Az elemi iskolákat syülőrárosában végezte 3*
