Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877
12 Bár az egyházmegyének még 1862. belett jelentve, hogy a város egy algymnasium létesítésére, 100,000 frtnyi alapítványt tett, mindamellett ezt az egyházmegye mint nem consumált dolgot a felsőbb egyházi hatóságnak be nem jelenté; s igy az intézett valódi létezése hivatalosan a superenteudentián nem vala tudomásra hozva. 1863. jun. 27 intézkedik tehát az isk. tanács, nogy az 1863. jul. 22. Gölniczbányán tartandó egyház- keriileti gyűlésen a nyilvánossági jog kiterjesztése a gymnásium részére kérelmeztessék. S valóban Palánszky Sámuel tanár 1863. aug. 22’már jelenti, hogy úgy az egyházmegye, mint a kerület gymuásiumunkat a kerületben levő nyilvános intézetek sorába bekeblezte. Elérkezvén ideje annak, hogy az 1863|4 tanév elsejével megnyitandó III. osztály is ellátassék tanárral: ft. Máday Károly superintendes kéretik fel, hogy ez állásra valakit ajánljon. Ajánlatba hozatott Rajos Károly superentendensi káplán, dr. Emericzy Géza által pedig Koren István. Tanárrá 600 frt. fizetés és egy lakszoba élvezete mellett, ideiglenes minőségben, Koren István, a berlini egyetemen tanári pályára készülő egyén választatik meg. *) Egyúttal kibéreltetik a III. osztály helyiségéül a Szénfy Zsigmond féle ház 200 forint haszonbér mellett. Kevéssel a III. osztály megnyitása után állíttatnak fel és szereztetnek meg a tornászat tanításához megkívántaié eszközök; a tanárok indítványára pedig megvettetik alapja az „ifjúsági könyvtárnak," — végzésiig kimondván az isk tanács, miszerint tanodánk minden .növendéke e czélra egy forintot fizetend. (Mai nap az ifjusági könyvtár 291 kötetet tesz.) Az alapitványlevél a szorosan vett reál tudományoknak lehető mértékben való tanítást is elrendeli. Az isk. tanács ez oknál fogva a rajztanitást kötelezőnek mondja ki. s megbízza előbb dr. Emeriezi Géza később AVeisz Vilmos tanárt a rajz tanításával. Emericzy és Weisz azért 180 frtot kapnak a gymnásium pénztárából. Hasonlóan elrendeltatik az énektanítás; valamint megbizatik Emericzy, hogy az eperjesi kerületi tanodában használt formula szerint — iskolai bizonyítvány lapokat készíttessen. Gymnásiumunk 1863 év végéig terjedő történetét kimerítvén, 1864. évben első helyen kell megemlékeznünk az isk. tanácsnak azon intézkedéséről, mely magára az isk. tanácsra vonatkozik. Majerszky Lajos isk. felügyelő 1864. april. 2 tartott ülésben ugyanis előadja az isk. tancs létrejöttét, mely előadásból kitűnik, hogy e tanács nem az alapitványlevél értelmében választás, hanem kinevezés utján alakult. Elmondja, hogy a kinevezés prot. autonómiánk és hasonló esetekben megszokott praxis alapjáu ment végbe ugyan, henern miután ez eljárást szükségessé tevő rendkívüli állapotok egyházunkban megszűntek, kívánatos, hogy a gymn. tanács rendkívüli volta is megszűnjék. Az isk. tanács, osztozva felügyelője nézetében, jun. 27-én Szirmay István utódát Sóhalmi János esperességi felügyelőt kéri fel az isk. tanács újjászervezésére. Az esperességi elnökség eszközölvén a candidátiót, az egyháztanács aug. 14. megejtette az isk. tanácsosok választását; s a választott első isk. tanács aug. 19. ülést is tartott. Megválasztattak: Majerszky Lajos felügyelete s elnöklete alatt: dr. Meskó Pál, Nikelszki Mátyás, Kralovánszki András, Matthaeidesz Gusztáv, Zajácz József, Mányik József, Kacska János, Lehóczky Pál, Máy Adolf, Höncli Ede, Dráskóczy Sámuel, Sexty József. E választott tagokhoz járultak még az isk. tanács hivatalszerü tagjaként: Bartholomaeidesz Károly lelkész mint elnöktárs, az egyházi elnökség, a gondnk s az egyházi jegyző. — Ezen választás óta mindég kettős elnökség áll az isk. tanács élén. A választott isk. tanács első teendőjének tartotta, a működő tanárok állandósítását kérelmezni a presbitériumnál, 80q frt. évi fizetést ajánlván; mit az egyháztauács teljesített is, és pedig az isk. tanács által *) Koron István szül. Aszódon, Pestmegyében, 1839 jun. 27. Az elemiekben Takács Pál, asszódi tanító oktatta. A gymnásium 4 alsó osztályát az azzódi algymnáziumban végezte 18I7|8 — 51|ö2 atyja vezetése ajatt, ki ott tanár volt. Az V. 0<z- tályt mint a pesti kegyesrendüek gvmnásiumának magántanulója végezte Aszódon 1853j4. A VI. osztályt Pesten végezte a kegres- rendieknél, a VII. és YlII-dikat Pozsonyban. Az érettségi vizsgát Sopronban tette le. A bölcsészeti és theolngiai tárgyakat Pozsony, ban hallgatta, melyek végeztével Mískolczon tette le hitjelölti vizsgát 1859. Mint nevelő működött Pozsonyban Bech államügyész fia mellett; 1859j60 és 1861 {S2-ik évben Fancsalon Joól Ferencz házánál Pottornyainé asszony két unokáját oktatta. 1862|Ö3 a hallei, göttingai, és berlini egyetemeken folytatta tanulmányait, honnan Nyíregyházára vá'asztatott meg! 1863. szept. havában foglalta el hivatalát, Rimaszombati an tévé le a megkövetelt tanári szakvizsgát. Alig volt Nyíregyházán egy évig a ritka képzettségű fiatal tanár, a mikor 1864. nov. 11. nyomtalanul máig sem tudva hova tűnt el.
