Evangélikus hatosztályu gymnasium, Nyíregyháza, 1877
9 12-szer. Az ezen alapítvány levél szellemében kötelezett 100,000 frf. tűke utáni kamatoknak a fentebbi 5-ik pontban megírt módok és határidők szerinti pontos fizetését ezen Nyíregyháza városának minden vagyonait szabad választás alá kijelölve, sommás szóbeli per által biztosítjuk. Mely ebbeli alabitványunk során a hőn tisztelt helybeli ág. ev. egyháznak őszinte nagybecslilésünket. nyilvánítva, s ennek szárnyai alá helyezett algymnasiumnak mindenkori üdvöt s előmenetelt kívánva és annak elöljáróit s leendő minden növendékeit a testvéri szeretet, haza és közügy iránti hűség buzgó ápolására szivrehatóaü felkérve, Istenben vetett hazafiai jóreménynyel maradtunk Nyíregyházán 1861. évi okt. 29. tartott községképviseleti gyűlésünkben. Nyíregyháza s városa nevében kiadta Riszdorfer János, főjegyző, Meskó Sámuel polg. Májerszky Lajos főbíró, Kralovánszky András tanácsnok, Schmál Károly tanácsnok, Kralovánszky Mór tiszti ügyész, Suták Antal képv. Doniján Sámuel. Dráskóczy Sámuel, Uray Tamás, Kovács Gergely, Benczúr Miklós, Grenerczy Andor, Nikelszky. Sámuej Szamueli Baruch, Nikelszky Mátyás s. k. Vad András, Oláh Ferencz, Tóth István, Krajnyák György, Török Péter, Kralovánszky László, t. gyám, Enyingi Lajos v. főkapitány, Kolcsár Mátyás, Oltványi Endre, Kovács József, Bodnár István, Sztruhár Károly, Kovács János, Id. Trsztyá'.iszky József, Bartha Sámuel, Simon Endre r. k. pleb. Hrabár István g. k. lelkész, Májerszky Dániel, Jurányi Hugó első aljegyző, Habzsuda János, Gyurcsán József, Kovács András, id. Bálint Mihály, Hibján Sámuel, Morauszky András, Palicz András, Bukoviuszky András, id. Kovács András, id. Hibján Dániel, Barthalomeidesz János, ev. lelkész főesperes, mindnyájan mint városi elöljárók és képviselők. Azt hinné az ember, hogy Nyíregyháza városának eme nagyszerű alapítványát hálás elismeréssel fogadja az ág. ev. egyház, s az alapitványlevél szellemében s pontozatai szerint igyekezni fog, röviddel ezelőtt megnyitott, egy osztályból álló gymnasiumát fejleszteni. De nem ez történt. Az egyház, mely akkor az u. n. „patentatisták terroiismusa alatt sinlett, élén az ügynek Markó Józseffel — kifogásolta azt, arra hivatkozván, hogy jogait az adományra nézve megszorítva látja, mi hosszas viszályokra adott alkalmat. Ugyanis bejelentvén Nyíregyháza városa alapítványát az autonom hatóságnak, Szirmay István a hegyaljai egyházmegye világi felügyelője, az alapitványlevél 2-ik pontja értelmében — a megválasztandó iskolai tanácsosok névsorát személyesen 1862. aug. 14-én előterjeszti a presbyteriumnak, felhiván az egyház- tanácsot, hogy az iskolai tanácsosok megválasztása körüli jogával éljen. A meghívott és megjelent bresbyterek nem bocsátkoztak a választásba, s jelezték, hogy azt megváltoztatni főtörekvésük. Szirmay István, hogy az alapítvány értékét fentartsa, ideiglenes gymnasiumi tanácsot nevezett ki, melynek tagjai Májerszky Lajos felügyelő eluöklete alatt voltak: dr. Meskó Pál, Mathaeides Gusztáv, Bartholomaeidesz Károly, Nikelszky Mátyás, May Adolf, Kacska János, Bencs János, Zajacz József, Hankovszky János, Garay Mihály, Mányik József, Kralovánszky András. Az igy .kinevezett első iskolai tanács magát törvényesnek jelentvén ki, Nikelszky Mátyást pénztárnoknak választja 1862. aug. 25. tartott rendes ülésében, megbízván őt, hogy elnöki ellen- jegyzés mellett az alapítvány után járó s april 1-től számítandó 2500 frtnyi félévi járadékot felvegye, — a mi meg is törtéet. Az egyház többsége, élőtanúk állítása szerént a patentatisták — felügyelője Markó József gazdával az élén — ezalatt hasonlóan sorompóba állott, s megkísértett mindent, hogy az alapitványlevél érvényét megdöntse. Nevezetesen az egész alapítványi ügy felterjesztetett a felsőbb politikai hatóságok elé, teljesen mellőzvén az autonom egyházhatóságokat. Indokai között, melyek által az alapítványt megváltoztatni czélozták és czélt érni reméltek az autonom-jogok és szokások megsértése volt, s különösen kifogásoltatott azon megszorítás, melyszerént az ág. ev. felekezet az alapitványlevél értelmében „köteleztetett“ a tőke után járó kamatokat „kizárólag“ gymnasiumi czélra fordítani, holott a többi egyházak a város által nekik adományozott összeget (ez összeg tesz összesen 47,000 irtot.) népiskolai czélra fordíthatják. Ismételjük, ezek lettek volna apapirosra felhozott nevezetesebb érvek; mig uton-utfélen — hiteles élotanűk állítása szerént — „földet kell venni!“ vagy az egyház szabad rendelkezésére bocsátani az alapítványt — hangoztatták. A város hivatalosan értesülvén az actióról, ragaszkodott alapítványa sérthetetlen épségbentartásához, s megtette az alapítvány szelleméhez mért felvilágosításait a megye és a helytartótanács előtt. Ily körülmények között az iskolai tanács sem nézhette a dolgot tétlenül, s azért 1863. máj. 13-án tartott ülésében elhatározá, miszerént személyes informatio végett a megyei hatósághoz dr. Meskó Pál és Mányik József, a nra. helytartótanácshoz pedig ugyancsak Meskó Pál és Kacska János iskolai tanácsosokat 2
