Evangélikus gymnasium, Nyíregyháza, 1873
7 Május hó 20-án gymnasialis ifjúságunk a felekezetek elemi tanulóságával, a szó szoros értelmében elláthatlan hosszú sorban vonult ki a Sóstói fürdőbe, szokott majálisi mulatságának megtartása tekintetéből. Lehetlen volt erről meg nem emlékeznem először azért, mert a helybeli ág. evg. összes tanulósággal, a helv. evg., a r. cath., görög cath. és izraelita összes mindkét nembeli tanulóságnak volt ez nagyszerű ünnepélye Nagyszerű főleg az egyesülés s igy tehát a testvéries együtt tartásnál fogva; de meg kellett emlékeznem erről másodszor azért is, hogy nyilvános köszönetemet nyilváníthassam a városi főkapitány és evg. iskoláink felügyelőjének tettes Kralovánszky Gyula urnák, a ki a tanulóság szegényeinek ellátásáról nem csak mázsákra menő hússal, de nagyobb összeget tevő pénzbeli adományozással is gondoskodék. Végezetül felemlitem azon körülményt is, hogy a jelen évvel tanári pályámat én is bevégeztem, s búcsút veszek tőle, a melyen 13 évet töltöttem be. Első voltam, ki a jelen fenálló gymnasium első tanfolyamát nyitottam meg, búcsúzom tőle akkor, a midőn már szép múlt van háta mögött, de búcsúzom egyszersmind akkor, a midőn talán még nem késő magamat illetőleg. Ugyanis az ezen pályához elkerülhetlenüi szükségelt herkule- si beszélő szervek hanyatlásnak indultak nálam, a végkimerültséget megelőzendő, magam és családom iránti erkölcsi kötelességemet teljesitém akkor, a midőn eddigi hivatalomat letettem. Kitűzött pályám eredetileg úgy is a közigazgatási és jogi volt, mert iskoláimban és hivataloskodásom idejében kizárólag ezekre készültem. Mint okleveles ügyvéd ezen hivatásomnak élen- dek jövőre s mennyiben e téren mostantól visszafelé csaknem 10 évi gyakorlatot mutathatok fel, azt hiszem e téren is hasznos tagjává lehetendek a társadalomnak. A midőn a t. iskolai s egyházi hatóságtól és tanártársaimtól búcsút vennék mint tanár, további nagyrabecsült hajlamaikba ajánlkozom mint gyakorló ügyvéd.
