Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

Vitás magyar etimológiák

63

ben külön van szó a fej- igére (*dauc, *dawcs, 1. szláv doiti). Mindenesetre Honti új etimológiai okfejtésével új helyzet állt elő, s a megmaradt problémákat (tárgytörténet, csak mordvin-magyar tagok) érdemes lesz tovább tárgyalni, a problémamentes finnugor eredetű szavaink közé tehát még nem venném fel.

21. gyalog (WOT 1318; H 2017: 97-98).

Miután azt írom, hogy a finnugor y- magyar d’ képviselete ritka, de nem lehetetlen, a WOT még példákat is hoz (jó, gyógyít, jég, nyj. gyég). Honti megjegyzi, hogy számára érthetetlen az én kérdőjelem, ugyanis a köznyelvi j- helyén jelentkező gy- egyáltalában nem ritka. Csakhogy a gyalog mellett sehol nincs *jalog alak. A -g-re azt írja a WOT: a -g szuffixum sem világos. Nem azt írja, hogy nincs. Azt a korábbi magyarázatot, hogy ez a -g kicsinyítő képző lenne, aligha lehet elfogadni, denominális funkció {balog, jog) esetén kérdéses a funkció (láb+?) Figyelemre méltó viszont, hogy Honti az alig ismert, kihalóban lévő loll és nyelvjárási magyar lolva ’sódar, sonka’ szavakat és gyalog szavunkat egy etimológiai családba tartozónak gondolja. Mindezek alapján még mindig nem lehet a kristálytiszta finnugor eredetű szavak csoportjába helyezni a gyalog szavunkat, amely természetesen a további kutatást igénylő finnugor eredetű szavaink közé tartozik.

28. gyökér (WOT 1318; H 2017: 98-99).

Honti helyesbíti az általam adott ugor alapalakot, amely egyezett a korábbi etimológiai szótárakéval (TESz; UEW; EWUng), szerinte az ugor alapnyelvben a -kk- már -k-wh egyszerűsödött. Ezt a javítást tisztelettel el kell fogadnunk. Az ugory- magyar gy- megfelelésre 1. fentebb.

29. harap ’száraz levelek’ (WOT 1318-1319; H 2017: 99).

Honti: „Róna-Tas tehát lényegében ugyanazt vallja, amit az UEW, és ezzel a nézettel én is egyetértek, megerősítem tehát, hogy e szavunk finnugor kori volta fölöttébb kérdéses.”

Róna-Tas: Nincs vita köztünk.

30. harap- (WOT 1319; H 2017: 100).

Honti: „Róna-Tas: „harap ’to bite’ « *кагз— *когз-. There are uncertain parallels in the Perm lgs” (RTA 2011b: 1319). Tehát Róna-Tas lényegében ugyanazt vallja, amit az itt idézett szótárak. Róna-Tas nem minősíti azt a feltevést, hogy a két harap összetartozhatna. [Bekezdés] Megjegyzés [Bekezdés] A kétkedést jogosnak látom, tehát az említett állásfoglalások értelmében szerintem is bizonytalannak kell tekinteni e szavunk finnugor kori voltát”.

Róna-Tas: Egyetértünk.