Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)
Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37
60 Róna-Tas András jelentéstan alakulását a török szó befolyásolhatta. Erre a kérdésre tehát vissza kell térnünk. Itt most megállnék és mérlegelek. Honti ebben a kategóriában 23 magyar szó etimológiáját tárgyalja. Ezek közül maga a WOT a szó török eredetét vitásnak tartja a következő magyar szavak esetében: úrik {árt), dug, gyermek, gyűl (gyújt), izzik, kebel, orvos, sok, szűz, táltos, vejsze, ver (kötelet); török eredetét lehetségesnek (de nem biztosnak) tartja a következő két szónál: kert, sért (sérül, sérv). Az itt felsorolt 14 szó közül Honti egyet törölni javasol a finnugor eredetű szavak közül (izzik), a következő tizenegy esetben török kapcsolatot feltételez: árik (árt), dug, ér, gyermek, kert, orvos, sok, tojik, úr, vék, ver. A „török kapcsolat” megfogalmazása azonban igen eltérő: „törökségi nyelvek befolyása”, „nyugati ótörök ige hatása”, „törökségi kapcsolat esetleg befolyásolhatta”, „kettős eredet”, „befolyásolhatta... közel álló, idegen (törökségi?) forrás”, „törökségi kapcsolatnak köszönhetően erősíthette meg pozícióját”, „homofón török szó hatása alá került”, „az ősmagyarban kontaminálódott a két [a magyar és a török] ige”, „egy finnugor alapnyelvi szó és egy török jövevényszó összeolvadásának eredménye”, „az uráli kori szó az ősmagyarban megérhette a törökségi kapcsolatok korát, és csakugyan kontaminálódhatott”, „befolyásolhatta a régi magyar nyelvvel érintkezésben állott törökségi nyelv.” Mindezeket a megállapításokat figyelemre méltónak kell tartanunk. Honti egy olyan dobozt készített, amelybe azok a magyar szavak tartoznak, amelyek etimológiáját a török kapcsolat valamilyen formája nélkül nem lehet hibátlanul megmagyarázni. Ez a török hatás kétféle módon jöhetett létre: 1. a magyar nyelvű beszélők jelentős (nem szükségszerűen többségi) része magyar-török kétnyelvű volt, de az adott szót a törökből nem vette át, csak a magyar szó hangtanára és/vagy jelentéstanára hatott a török szó, 2. A magyar nyelvű beszélők jelentős (nem szükségszerűen többségi) része kétnyelvű volt és a török szót átvette, az jövevényszóként magyar szóvá vált, s mint ilyen hatott a magyar szóra. Bár az első lehetőséget teljesen kizárni nem tudjuk, a második a természetes nyelvi jelenség. Az itt szóba jöhető török nyelv a nyugati ótörök volt, az amelyről a WOT szól. Én azon magyar szavak körét, amelyek török hatásra alakultak vagy alakultak ki nagyobbnak tartom, mint Honti, talán az egyes szavakhoz fűzött megjegyzéseim alapján ez nem tűnik indokolatlannak. Végül tizenegy szó esetében (eskü, kebel, sajt, sér-, sok, szép, szer, szó, szül, táltos és vejsze), különböző mértékben, de fennmaradtak szerintem még megoldandó problémák. Ezeket a kérdéses szavaknál fentebb jeleztem. Ib. Biztos és még további bizonyítást igénylő finnugor eredetű szavainkról A következő részben Honti olyan finnugor illetve ugor eredetű szavakkal kapcsolatban tesz megjegyzéseket, amelyeket más vonatkozásban tárgyalok. A WOT a török jövevényszavakat egy magyar nyelvtörténeti keretben elhelyezve
