Nyelvtudományi Közlemények 113. kötet (2017)

Tanulmányok - Róna-Tas András: Vitás magyar etimológiák. Válasz Honti Lászlónak (Disputed Hungarian etymologies. A reply to László Honti.) 37

48

Róna-Tas András

origin of H eskü remains only as one of several possibilities” (RTA 2011a: 343). Szerintem viszont a törökségi eredet magyarázatot elvethetjük.”

Róna-Tas: Nem értem itt Hontit, „éppen a kifejezés lényege, az ’eskü’ hullott volna ki, és csak az ’ivás’ maradt volna meg” - íija, de hát éppen fordítva, az ’eskü’ maradt meg, az ’ivás’ hullott ki - érthető okokból. Egyébként a török adatok között van egy, amely elkerülte Honti figyelmét: asi icgüsi (WOT 341: UTTVII Nr 24: 816). Az as alapjelentése ’étel’, az icgü ’ ital’ de az asi icgüsi ’ [ihre] Opferspeise’ vagyis az icgü itt szakrális, áldozati italt jelent. A WOT-ban jelentéstani nehézséget jelzek az es- igéből való levezetés esetén „esni- > imádni- > esküdni’ (to fall > to implore > to swear). Másfelől alaktani nehézséget látok az es főnévből való levezetés esetében, ugyanis az elhomályosult -k képző nem denominális, hanem deverbális volt. Mindezt Honti nem mérlegeli, hanem újra idézi a korább, általam is idézett irodalmat, majd elveti a török eredetet.

Összefoglalva: es és eskü szavaink eredete nincs megnyugtatóan eldöntve, érdemes és indokolt a körülötte folyó vita.

5. gyermek, gyerek. Vitatott török eredetű (WOT 385-387; H 2017: 34-37).

Honti: „A hangtani nehézség ellenére valószínűnek vélem gyermék és gyerek szavunk együttes ugor eredetét.”

Róna-Tas: Itt új helyzet állt elő, ugyanis Honti 2013-ban közzétett egy nagyon fontos cikket (2013b: 63-70), amelyet részben bővítve itt megismétel. A cikk lényege, hogy (H 35) „Az obiugor szó alapján egy korai ősm. *nyerms (= *närms) alakot tehetünk fel; vagyis az m képző az ugor korban járult a *náyrs tőhöz. Ebből к képző hozzájárulásával jöhetett létre a gy érmék előzményéül szolgáló *пуегтёк. Ez utóbbiból ny-m > gy-m elhasonulás útján keletkezett a gyér тёк alak. A gy később analógiás úton а *пуегёк > gyerék alakba is behatolt.” Honti, hajói értem, itt egy ugor *näyrs tőből indul ki, ehhez járultak hozzá különböző korokban képzők. Ez természetesen lehetséges, sem igazolni sem cáfolni nem lehet. Ennek az etimológiának azonban nemcsak az a problémája, hogy az alaktani része (majdnem azt írtam spekuláció) egyelőre bizonyítatlan, hanem az is, hogy a FUgr-Ugr szókezdő n- magyar gy- képviseletére semmilyen példa nincs, mint erre már Rédei (1998-1999: 130) is rámutatott. A török oldalon viszont kikerülhetetlen a csuvas sarmák, samrák, amely fiatalt, fiatal embert (’молодой человек, юноша, молодой, молодость’) jelent. Ezt mérlegelve Honti így ír (H 36): „Nem tartom lehetetlennek, hogy a hajdani csuvasos jellegű török nyelv megfelelő szavának is lehetett szerepe ezen szavunk hangalakjának alakulásában, vö. csuv. sarmák ’young man’, amelynek előzménye *jármek, *Järmik vagy *Jámrik lehetett (Róna-Tas 201 la: 385-387). így gyermék és gye-16 Rachmati, G. R. 1937/1972, p. 34/321,8. sor: asi icgüsi bu aríir ’ez az áldozati étel és ital’.