Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 43 valószínű. A népnév mindig megkülönbözteti a csoportot a többiektől. Márpedig a többi manysitól azzal nem lehetett megkülönböztetni egy csoportot, hogy ’mi a manysi emberek vagyunk, ti pedig a manysi nem emberek vagytok’. Nincs is ilyen népnévre példa. Az olyan szerkezetekből, mint Englishman, deutscher Mensch, russzkij muzs, vagy a törökségből ismert Rum éri ’görög ember (tkp. római ember)’, sőt manys kum ’vogul ember’, nem lesznek népnevek. Még kevésbé fogadható el, hogy az er elem török eredetű. Van ilyen török szó, jelentése ennek is ’ember’... az azonban szintén elképzelhetetlen, hogy egy finnugor nyelvű nép önelnevezésének egyik fele anyanyelvén, másik pedig idegen nyelven legyen. Még akkor sem, ha népnév eredeti jelentése már nem volt ismeretes. Eddig nem vették figyelembe, hogy a Volga és az Urál között ismeretes volt egy er nevű nép. A népnév mai alakja ar, és ma így hívják az udmurtokat a tatárok, a csuvasok, valamint a cseremiszek... Az udmurtok mai lakóhelyén korábban ugor nyelvű csoportok éltek. Még a XVII. században is egészen a Rámáig nyúltak a vogulok lakhelyei. Witsen (1692) szerint a vogulok Perm körül laktak. Egy 1736-os kézirat a Csuszovaja partján említ vogulokat. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az är nép ugor típusú finnugor nyelvet beszélő nép volt, amelyik önelnevezése az ’ember’ jelentésű er szóból származik [én emeltem ki, H. L.]. A magyer tehát két népnévből álló összetétel. Ennek két típusa lehetséges. Vagy két nép társulását jelenti, vagyis a manysok és az erek népét, vagy pedig a manys az er nép megkülönböztető jelzője. Mindkettőre van példa” (RÓNA-TAS 1997: 234-235). A tisztán látás végett közlöm mese szavunk osztják megfelelőinek teljes sorát és a két obi-ugor frátrianév bőséges adattárát is. Osztj. V Vj maht’, Trj J mäht’, DN Kr moht’, Ni mans, Kaz mos (mans-), О mas ’сказка; Märchen’, „Par.-wort zu 165 агә, ar ’Lied’”, V Vj mant'-, Trj J mäht’-, DN Kr mont’-, Ni Kaz mos- (mohs-), О mas- ’рассказывать сказку; Märchen erzählen’ ~ „[?] ung. mese (MSzFE)” (DEWOS 942). Osztj. Trj J mäht’-, Kr moht’-, Kaz mos-, О mas- „Als 1. Teil von Cps mit ’Mann, Frau, Leute’ Name einer der beiden Phratrien, in denen die nordostj. exoganen gentes od. Sippen zusammengefaßt sind (vgl. pör ’Name der anderen Phratrie’, s. 1pär... [Bekezdés] Die etymologischen Entsprechungen sind bisher nicht eindeutig erklärt: (? >) wog. LO mös-, müs-, So mos- ’Name einer der beiden nordwog. Phratrien’; ung. magyar, [Bekezdés] oder (so MSzFE): wog. TJ-C mehci... So mähsi ’Wogule’ [LO mös-, müs-, So mos- < ostj.]; ung. magyar” (DEWOS 942-944). Mivel az osztj. mäht’ stb. ’Märchen’ folklórszövegekben párhuzamos használatú szava a ’Lied’, érdemes e szót is idézni:
