Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Szemle, ismertetések - Zaicz Gábor: Maticsák Sándor: Gerhard Friedrich Müller és Johann Eberhard Fischer 18. századi szójegyzékeinek mordvin anyaga (The Mordvin parts of Gerhard Friedrich Müller’s and Johann Eberhard Fischer’s 18th century word lists) 403

406

Szemle, ismertetések

szerepelnek az etimológiai szótárakban ismert formulák: Vándorszó (pl. 128a), Jövevényszó (pl. 178.) stb. Bizonyos szócikkek bevezető mondata átdolgozandó, mert az azt követő magyarázat alapján a lexéma inkább vitatott eredetű, illetőleg egyáltalán nincs is tisztázva (pl. az 54. vagy a 128c, 1. még 18, 65., 69a). A szójegyzékben így is jelentős a vitatott eredetű szavak száma (40, 47a, 54., 58a,

62., 66., 69b, 86., 97a, 107., 120., 153a, 163a, 179., 186., 195., 215., 221., 230.,

233., 315a, 316b), sőt az összetett szavaknak részben az előtagja (pl. 127.), részben az utótagja is (pl. 185.) vitatott eredetű. Az összetételek nem egységesek, az adattárban két típust képviselnek: 1. a magyarázatot a tétel első bekezdésben olvashatjuk, majd ezt követi az előtag és az utótag magyarázata (pl. 32.), 2. Ugyanezeket a jellemzőket máskor a szócikk utolsó, etimológiai részében találhatjuk meg (pl. 272.). A „Bizonytalan eredetű, talán...” formulát is gyakrabban alkalmaztam volna (pl. 85., 94., 128c). Ha egy szót PAASONEN törökségi eredetűnek tart, azt én leginkább vagy „Valószínűleg...”, vagy pedig „Bizonytalan eredetű, talán...” török kölcsönszóként adtam volna meg. Az adattárban 23 ismeretlen eredetű szó számolható össze (5., 17., 36., 43., 80., 97b, 101., 116.,

118., 123., 145a, 151., 153b, 184., 205., 206., 217., 226., 227., 239., 258., 273. és 320.; vö. a szerző - ezzel nem pontosan azonos - összeállítását a 260. oldalon).

7. A szójegyzékek ortográfiái vizsgálata (201-249). MATICSÁK a mással- és magánhangzók jelölésének vizsgálata után a cirill betűs verzióban a kemény- és a lágyjel használatával foglalkozik, majd pedig egybeveti a három szójegyzéket. Összegezésképpen megállapítja: 1. MÜLLER első megvizsgált szójegyzékének „meglepően jó a helyesírása”, 2. FISCHER anyagában az 1759. évi listához képest sok javítás található, de emellett újabb hibák is feltűnnek, 3. MÜLLER jegyzékének orosz változata kevésbé pontos.

8. Etimológiai kérdések (251-260). A szerző először a 17-18. század legjelentősebb lexikográfiai munkáiban vizsgálja meg az orosz eredetű jövevényelemek arányát: WlTSEN szójegyzékében (1692) 12%-nyi, PALLAS szótárában az erza szóanyagban 4,5%-ot, a moksában 9%-ot ér el az orosz lexémák előfordulása. DAMASZKIN szótárában az oroszból átvett elemekkel szemben - ezek áthidalására - számos lexikai innováció található. Ezt követi a mordvin szókincs lexikai tükröződése a három szólista alapján. A szerző az egyes rétegek megjelölése után betűrendben közli a mordvin szóalakulatokat (zárójelben megadom, hogy hány szó tartozik egy-egy rétegbe: Uráli réteg (37), Finnugor réteg (43)[!j, Finn-permi réteg (21), Finn-volgai réteg (42)[!j, Mordvin-cseremisz egyezések

(4), Belső keletkezésű szavak (28), Iráni jövevényszavak (17), Balti jövevényszavak (7), Törökségi jövevényszavak (14), Orosz jövevényszavak (36), Ismeretlen eredetű szavak (31). A számadatokban a szerző adataival (vö. 260) szemben bizonyos eltérések tapasztalhatók. Az én véleményem szerint a közös mord-