Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)

Szemle, ismertetések - H. Varga Márta: Kelemen Ivett: Pluratívák az északi számi (lapp) nyelvben (Pluratives in Northern Sami) 397

Szemle, ismertetések

401

sősorban Rune Ingo csoportosítását veszi figyelembe (1. valódi vagy klasszikus PT-k, 2. az egyes és a többes számú alakok jelentése eltérő, 3. fakultatív többes számú alakok, 4. gyűjtőfogalmak, 5. adverbializálódott főnevek). INGO finn adatait észt és mordvin példákkal is kiegészíti (PALO 1999 és MATICSÁK 2004 alapján), azt igazolandó, hogy INGO kategóriái nem nyelvspecifikusak, általában jól alkalmazhatók bármilyen nyelv PT-inek leírására. A vizsgálatok eredményeit jól áttekinthető táblázatban foglalja össze (86). Az északi lapp PT-ket tanulmányozva INGO rendszerét újabb csoportokkal egészíti ki. A lapp PT-k morfoszemantikai csoportjainak elnevezésére Saas terminusait vezeti be (valódi PT —► abszolút PT, az egyes és többes számú alakok jelentése eltérő —► részleges PT, gyűjtőfogalom —> potenciális PT), megítélésem szerint indokolatlanul.

A lapp PT-k jellegzetes csoportjaként megnevezett korrelativ szerkezeteket (= két személyt / emberek csoportját jelentő kifejezéseket) a 7. fejezetben („A korrelativ szerkezetek az északi számiban”) elemzi részletesen és mintaszerűen (87-96).

A 8. fejezetben („A plurale tantumok szemantikai vizsgálata”, 97-158) a PT-k szemantikai csoportjait igyekszik összegyűjteni, először az indoeurópai, majd a finnugor nyelvek példaanyaga alapján. A PT-k jelentésmezeje a legtöbb nyelvben hasonló: jól körülhatárolható szemantikai csoportokba sorolhatók. A létrehozott szemantikai csoportokból (orosz, görög, lengyel, német, észt, mordvin, finn, magyar) megalkotja a PT-k prototipikus szemantikai csoportjait. Az összefoglaló táblázatból (156-157) jól leolvashatók a legtöbb nyelvben megtalálható kategóriák (anyagnevek; ünnepek, rendezvények; emberek, rokoni kapcsolatok; betegségek; földrajzi nevek; két részből álló entitások, eszközök, szerszámok, tárgyak stb.). A lapp nyelv PT-inek szemantikai csoportjai részben elkülönülnek ezektől a kategóriáktól. A szerző 26 differenciált szemantikai csoportokat alakít ki. Bizonyos esetekben rövid értelmezéseket, magyarázatokat is fűz a szóalakokhoz, igazolandó, hogy a PT-k vizsgálata nemcsak nyelvészeti, hanem kultúrtörténeti, néprajzi szempontból is érdekes tényekkel szolgál(hat) (pl. agy 122, finn häät ’esküvő’ 123, húsvét 124).

A munka talán legkülönlegesebb, egyszersmind legértékesebb része, „Az északi számi pluratív alakjainak szótára” a 9. fejezetben (159-363) kapott helyet. Újszerűsége vitathatatlan, hiszen eddig egyetlen nyelv PT-i sem lettek szótárba szerkesztve. A szerző a rendelkezésére álló összes (hat nyomtatott északi lapp) szótár adatait dolgozta fel ebben a fejezetben. Minden szótári szó többféle (szerkezeti, fajta szerinti és szemantikai) besorolást is kapott. A szócikkek végén lévő kereszthivatkozások nagyon praktikusak, ugyanis lehetővé teszik a hasonló szerkezetű szavak együttes vizsgálatát is.

KELEMEN Ivett könyvének nyelvezete megfelel az értekezés műfaji elvárásainak. A bibliográfia gazdag (több, mint 150 tételt tartalmaz), igényesen lett