Nyelvtudományi Közlemények 112. kötet (2016)
Tanulmányok - Honti László: Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek (Notes on Urálié etymology and historical phonology) 7
Uráli etimológiai és hangtörténeti jegyzetek 35 Megjegyzések A T. ITKONEN javasolta és a fent említett etimológiai szótárak által megismételt etimológiai ötletet szemantikailag elvetendőnek tartom: (1) A finn löytä- igének és fínnségi megfelelőinek jelentéskörében nyoma sincs a ’lövéssel vagy dobással eltalál vmif jelentésnek. (2) Egyébként a magyar lel sem rendelkezik ilyen jelentésváltozattal, a talál igének is vagy csak kontextuálisan, pl. talált! (ti. a lövés), vagy csak igekötővel van ilyen jelentése, pl. eltalált. (3) Úgy tűnik, hogy a T. Itkonen által hivatkozott jelentéstani párhuzamok nem támogatják egyértelműen feltevését, ti. a svéd hitta és az angol hit igék jelentése nem általános ’talál’, hanem inkább ’rábukkan’, vö. svéd hitta ’(meg)talál, rátalál, talál (meglát)’, ezzel szemben az angol find és a svéd fimna az általános ’talál’ jelentésűek. Továbbá az angol hit a slay ’(meg)öl, meggyilkol, elpusztít’ középangol előzményének hatására kapta mai ’üt’ jelentését (1. ONIONS 1998: 442b), amely mellett élnek az eredetihez közelebbi jelentései is: ’to meet with, hit upon, find’. - Az általam tanulmányozott germán etimológiai szótárak jobbára bizonytalanok az angol hit skandináv eredetét illetően (HOLTHAUSEN 1948: 115b, HELLQUIST 1957: 355b-357a, KLEIN 1966: 734a, NIELSEN 1966: 155b, BARNHART 1988: 484a), némely újabb angol etimológiai szótárak pedig nem tudnak arról, hogy az angol hit óskandináv jövevényszó lenne (vö. pl. PARTRIDGE 1978: 289b), bár ez a körülmény természetesen nem befolyásolhatja a jelentéstani változást/viszonyt; még vö. „hit... late OE. (ge)hittan - ON. hitta light upon, meet with (Sw. hitta, Da. hitte), of unkn. origin; has taken over the orig. use ’strike’ of OE. sléan SLAY” (ONIONS 1998: 442b; én emeltem ki, H. L.). A T. Itkonen által előadott és mások által átvett felfogás elleni érveim tehát: (1) az „angol ~ skandináv” párhuzam nem állja meg a helyét, hiszen az angol hit a slay ’(meg)öl, meggyilkol, elpusztít’ középangol előzményének hatására kapta mai ’üt’ jelentését, amely mellett élnek az eredetihez közelebbi jelentései is: ’to meet with, hit upon, find’; (2) jelentéstanilag sem lehet helyes, mert az ’(el)talál vmit vmivel’ eseménynek a ’(rá)lő vmire vmivel’ az előzménye, vagyis előbb rá kell lőni vagy dobni vmivel vmire, és csak akkor lesz (szerencsés esetben) találat, ezért alig valószínű, hogy ’(el)talál’ —► ’(rá)lő’ irányú jelentésváltozás jöhetett volna létre. Úgy látom, SCHALIN is kifogásolja ITKONEN szemantikai magyarázatát, akárcsak én: „On selvää, että... silloittava merkitys ’osua’, ’satuttaa’, ’tavoittaa’ ei voisi olla Työmisen/iskemisen’ kausatiivinen johdos. Todellisuudessahan se, joka lyö, aiheuttaa ’osuman’, ’satuttaa’ tai kenties ’tavoittaa’ lyötävän henkilön tai esineen lyönnillään, eikä toisinpäin, siis siten, että se, joka ’osuu johonkin’, ’satuttaa’ tai ’tavoittaa (löytää jönkin)’, aiheuttaisi Työmistä’, saati sitten ’heittämistä’” (SCHALIN 2004: 26).30 (3) Az U/FU/Ug *wC > ma. V 30 „Világos, hogy... a közbülső ’célba talál, eltalál, elér’ nem lehetne az ’ütést, sújtást’ jelentő ige kauzatív derivátuma. Aki üt, ténylegesen az okozza a ’találatot’, ’eltalálja, eléri’ a megütendő sze