Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Szemle, ismertetések - Klima László: Sudár Balázs - Szentpéteri József - Petkes Zsolt - Lezsák Gabriella - Zsidai Zsuzsanna (szerk.): Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés (Hungarian prehistory. Science and tradition) 495
Általános tájékoztató A Nyelvtudományi Közlemények az uralisztikai, az altajisztikai, az indogermanisztikai stúdiumok, az általános nyelvészet (nyelvelmélet, nyelvfilozófia, pszicho- és szociolingvisztika, nyelvtipológia, arealógia) és a fonetika-fonológia területéről közöl tanulmányokat és ismertetéseket főleg magyar nyelven, de indokolt esetben idegen (angol, finn, francia, német és orosz) nyelven is. A közlést tanulmányok esetében legalább kétszeres, recenziók esetében legalább egyszeres anonim lektorálás előzi meg. A kéziratok megformálásának módja A tanulmányhoz mellékelni kell (lehetőleg) angol nyelvű összefoglalót (amely tartalmazza az írás címének fordítását is). Az összefoglaló a szóközökkel együtt legfeljebb 1000 karakter lehet. Szükséges továbbá 5-7 kulcsszó is (lehetőleg angolul). Kapcsolattartás végett közöljék a szerzők a telefonszámukat, e-mail- és postai címüket (ezeket bizalmasan kezeli a szerkesztőség), továbbá munkahelyük nevét is (ezek megjelenhetnek a tanulmányt tartalmazó kötetben, ha a szerző hozzájárul). A kéziratokat az alább előírtakon kívül semminemű formázást nem tartalmazó, szerkesztetlen fájlként kell az nyk@nytud.hu címre küldeni (esetleg optikai lemezen vagy egyéb módon is leadható) rtf-formátumban (.rtf) és/vagy Word-dokumentumként (.doc), valamint pdf-dokumentumként. A szerző ne használjon automatikus számozást vagy kereszthivatkozást. Ha a szerző az általánosan használt betűkészlettől (fonttól) eltérő betűkészletet is használ, azt is mellékelni kell (alternative .ttf, .otf, .pfb, .pfm formátumban). Ha a cikk tartalmaz grafikont, diagramot, képet vagy egyéb illusztrációt, mindenképpen mellékelje a szerző ezeket, méghozzá a diagramokat, vonalas ábrákat szerkeszthető forrásukkal, adattáblájukkal együtt, a képeket, a fotókat elektronikusan vagy a szkennelhető eredetit papíron (fénymásolt példányt, ha lehet, célszerű kerülni). Ezeknek és az esetleges táblázatoknak a szélessége ne haladja meg a kiadvány nyomtatási tükrének szélességét, azaz a 12,6 cm-t! Minden táblázatnak és ábrának legyen sorszáma, ez szerepeljen a táblázat felett található táblázatcím elején, illetve az ábrát követő képaláírás elején, a folyószövegben pedig jelenjék meg hivatkozásként. A decimális tagolású írásokban a decimalitást jelző számok félkövérrel írandók, pl. 0., 1., 2.. A főegységeket, vagyis amikor a decimális egység számjegyét lezáró pontot nem követi újabb (alpontot jelölő) számjegy, behúzás nélkül indul a bekezdés, egyébként pedig (három betűnyi) behúzással. Az egyes bekezdések címe, ha van, ugyancsak félkövérrel írandó. Ha a szerző nem tagolja az írását decimálisán, hanem csak címekkel és alcímekkel, akkor a bekezdések megformálása a decimális tagolású cikkekét ismertető passzusban foglaltak szerint (azaz behúzással vagy anélkül) történik. A szerzők és a szerkesztők neve mindig KlSKAPlTÁLlSsal írandó. Az adatokat közlésére mindig dőlt betű használandó. A dőlt betűs szavakhoz tapadó központozási jelek ne dőljenek, de a példamondatokon belüli központozási jelekre ez a megszorítás természetszerűleg nem vonatkozik! Kiemelésre a r i t к í t á st, olykor (esetleg) a félkövért használjuk. Az évszázadok arab, az évezredek római számmal szerepelnek, de az idézetekben mindig meg kell őrizni az eredeti írásmódot.
