Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)

Szemle, ismertetések - Forgács Tamás: Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár (The origins of proverbs and sayings. A phraseological etymological dictionary) 469

Szemle, ismertetések

469

Ross, John Robert (1969), Guess who. In: Binnick, Robert I. - Davison, Alice - Green, Georgia M. - Morgan, Jerry L. (eds), Papers from the Fifth Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago Linguistic Society, University of Chicago, Chicago, III. 252-286.

Szabolcsi Anna - Laczkó Tibor (1992), A főnévi csoport szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.), Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 179-298.

Andrási Krisztina

Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete Frazeológiai etimológiai szótár

A magyar nyelv kézikönyvei XXVII. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 2015. 746 o.

A magyar lexikográfiai irodalom viszonylag sokáig elhanyagolta a frazeológiai egységek leírását. így fordulhatott elő, hogy a 19. században megjelent számos szólás- és közmondásgyűjtemény (pl. DUGONICS ANDRÁS, ERDÉLYI JÁNOS, Sl- RISAKA Andor munkái vagy Margalits EDÉnek a millenium évében megjelentetett terjedelmes gyűjteménye után a 20. században csupán egyetlen igazán jelentős kompendium született: O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című frazeológiai szótára. Ez viszont sokkal használhatóbb volt az eddigieknél, hiszen a kifejezések jelentését is megadta, sőt stílusminősítéseket is tartalmazott. Az 1976-ban megjelent munka sokáig számított etalonnak a magyar frazeológiai kutatásban, ugyanakkor felhasználhatóságát némileg rontotta az a tény, hogy nagyon sok tájnyelvi és régies adatot közölt, míg a mai köznyelvből és főként a szlengből való állandósult kifejezést jóval kevesebbet. Ennek ellenére viszonylag sokáig kellett várni, míg korszerűbb nyelvi anyagon alapuló frazeológiai szótárak is megjelentek a könyvkínálatban. A 21. század eleje azonban komoly pezsgést hozott ezen a téren, ugyanis rövid időn belül négy terjedelmes frazeológiai szótár is napvilágot látott (BÁRDOSI Vilmos és FORGÁCS Tamás szótárai 2003-ban, T. Litovkina Anna közmondásgyűjteménye 2005-ben, SZEMERKÉNYI ÁGNES gyűjteménye pedig 2009-ben).

A szólások és közmondások lexikográfiai feldolgozása, szócikkekbe rendezése, vonzataik feltüntetése, sőt Forgács illetve Litovkina munkáiban szövegpéldákon keresztül való bemutatása kétségtelenül igen pozitív hozadéka ezeknek a terjedelmes szótáraknak. Ugyanakkor azonban a szóláskutatásnak van egy olyan nyelvtörténeti vonulata is, amely a különböző kifejezések művelődéstörténeti hátterét vagy korábbi irodalmi forrását tárja elénk. A magyar nyelvészeti, kultúrtörténeti és folklorisztikai szakirodalom is igen gazdag ilyen munkákban, amelyekre azért van szükség, mert a frazeológiai egységek jelentős része átvitt értelmű, s bár néha viszonylag könnyű érteni a képi hátteret (pl. az ár ellen úszik, szorosabbra fogja a gyeplőt, nem esik messze az alma a fájától stb.), igen