Nyelvtudományi Közlemények 111. kötet (2015)
Tanulmányok - Borbély Anna: Egyéni fenntartható kétnyelvűség (Individual sustainable bilingualism) 7
Egyéni fenntartható kétnyelvűség 11 szólnak annak a „népszerű hiedelemnek” - ahogy Wolfram nevezi mely szerint a nyelvi variabilitás szabályszerűsége egyértelmű és egyszerű: egy csoport minden tagja ugyanazt a dialektust használja változatosság nélkül, és a másik csoportba tartozó beszélők egységesen a másik változatot használják (WOLFRAM [1997] 2002: 109). A kutatás tárgya, módszere és vizsgálati kérdések Jelen kutatás része a magyarországi román nemzetiségi közösségben végzett kétnyelvűségi vizsgálatoknak. Míg az 1990-től zajló kutatás kezdetekor a nyelvcsere folyamatának és okainak vizsgálata vezérelt (Borbély 2001), addig az utóbbi években a figyelmem a fenntartható kétnyelvűség módozataira irányul. A vizsgálat központi kérdése, hogy a nemzetiségi közösségek életét befolyásoló olyan jelentős társadalmi változások, mint a modernizáció, majd a globalizáció hogyan alakítják kétnyelvűségüket. Ezen belül a kétnyelvűség fenntarthatósága hol és miért, mely magyarországi nemzetiségi közösségben, egy közösség mely rétegében, színterén, tagjánál regisztrálható. Az alábbiakban ismertetett adatok a kétegyházi román közösség8 nyelvi körülményeihez adaptált szociolingvisztikai interjú (vö. LABOV 1988; BORBÉLY 2001) nyelvhasználati interjú részéből lettek kigyűjtve. Az adatok azoktól a román-magyar kétnyelvű személyektől származnak, akikkel két évtizeden át három alkalommal (1990=T1, 2000/2001=T2, 2010/2011=T3), Kétegyházán román nyelvű vizsgálatot végeztem (LonBiLing kutatás, pl. BORBÉLY 2013, 2014). g Az egyetlen országos - hat nemzetiségi közösség egy-egy kiválasztott kétnyelvű településén végzett - összehasonlító szociolingvisztikai vizsgálat (MaBiLing) szerint a román közösség a szlovák közösséggel együtt a nyelvcsere folyamatában középen helyezhető el, a fenntartható kétnyelvűséget leginkább képviselő szerb és roma, illetve a nyelvcsere záró fázisához legközelebb álló beás és német közösségek relációjában (vö. Borbély 2014, 2. fejezet). A MaBiLing vizsgálat átfogó elméleti és módszertani leírását Bartha (2003) ismerteti.
