Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Janhunen, Juha: A legkeletibb uráliak (The easternmost Urálic peoples) 7
Juha Janhunen A legkeletibb uráliak* The author argues that the Urálié language family spread originally from a relatively limited eastern homeland, located in the region between the upper courses of the Ob and the Yenisei. This conclusion is supported both by the internal structure of the Uralic language family and by its external areal and typological connections with the languages of the Altaic complex. To describe the relations between the Uralic and the so-called Altaic languages, the author proposes the term Ural-Altaic Phenomenon. The homelands of the Altaic languages were located in Manchuria, including Korea and adjacent parts of northern China. There are reasons to assume that the territory between Uralic and the Altaic languages was once filled by Para-Uralic languages, which would have been collaterally related to Uralic, and which would have formed a direct areal link between Uralic and the Altaic complex. With the spread of Uralic towards the west and north, its easternmost and southernmost members became gradually extinct. The main mechanism of both expansion and extinction has always been language shift. Keywords: Uralic, Altaic, Ural-Altaic, linguistic expansion, linguistic extinction, language shift Az uráli nyelvcsalád, amelynek a magyar nyelv az egyetlen közép-európai tagja, kelet-nyugati irányban elnyúló hosszú láncként az eurázsiai szárazföldnek északnyugati részén helyezkedik el. Nyelvcsaládunknak ágai ennek a vonulatnak láncszemeiként szerepelnek, nyugatról keletre haladva ebben a sorrendben: a lapp (számi), a ftnnségi (vagy balti-finn), a mordvin, a cseremisz (mari), a permi, az ugor és a szamojéd ág. Földrajzilag ezek az ágak eredetileg a tajgai övezetben helyezkedtek el, később azonban a lapp, a ftnnségi, a permi, az ugor és a szamojéd ág észak felé, a tundrái övezetbe is átnyúlt. Nagyon valószínű, hogy több uráli nyelvág a középeurázsiai sztyeppéi övezetbe is bekerült, de a történeti időkben egyedül csak a magyar nyelv ősét találjuk ebben a környezetben. A Magyar Tudományos Akadémián 2014. március 17-én elhangzott tiszteleti tagi székfoglaló előadás szövege. Nyelvtudományi Közlemények 110. 7-30.
