Nyelvtudományi Közlemények 110. kötet (2014)
Tanulmányok - Horváth Csilla: Régi problémák, új megoldások: manysi nyelvtanítás az alternatív és közoktatási intézményekben (Old problems and new solutions: Teaching methods in the governmental and alternative Mansi educational institutions) 67
Manysi nyelvtanítás az alternatív és közoktatási intézményekben 69 1959 1970 1979 1989 2002 2010 manysi népesség 6318 7 609 7 434 8 279 11 432 12 269 manysi beszélők ~3 820-4 040 3 742 3 184 2 746 938 urbanizált településen élő manysi lakosság aránya 45,6% 51,8% 57,3% 1. táblázat: A manysi népességre, a manysi beszélőkre és az urbanizált településen élő manysi lakosság arányára vonatkozó népszámlálási adatok változása a népszámlálások tükrében (1959-2010) A manysik legnagyobb része, 10 977 fő a Hanti-Manysi Autonóm Körzet területén él, a maradék megközelítőleg ezer fő pedig az Oroszországi Föderáció más közigazgatási egységeiben. A gazdag kőolajlelőhelyek felfedezése és kitermelése következtében a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben az 1960-as évek óta jelentős gazdasági és társadalmi változások mentek végbe. A kőolajbányászat megjelenését az 1970-es éveket követő gazdasági fellendülés előtt a Hanti- Manysi Autonóm Körzet egy volt a gyéren lakott szibériai területek között, ezt követően azonban gazdaságilag virágzó, multikulturális körzetté, Oroszország egyik leggazdagabb régiójává vált. A manysik - a többi őshonos kisebbségi népcsoporthoz hasonlóan - igazodtak a körzet meghatározó migrációs tendenciáihoz. A hagyományosnak tekintett életmód (halászat, vadászat, rénszarvastenyésztés) folytatása helyett a manysik 57%-a költözött urbanizált településre, azaz nagyközségbe, városokba. Bár a manysik többsége most kisebb-nagyobb városokban él, a városi népességnek mindössze elenyésző kisebbségét alkotják, Hanti-Manszijszkban például a lakosság mindössze 1,5%-át teszik ki. (Население по национальности и владению русским языком по городским округам и муниципальным районам Ханты-Мансийского автономного округа - Югра.) 2.2. Nyelvi vitalitás, nyelvi státus A manysi Nyugat-Szibériában beszélt őshonos kisebbségi nyelv. A hirtelen végbement urbanizációs folyamatok felerősítették a nyelvcserét elősegítő tényezők hatását, ugyanakkor a nyelvi revitalizációs kísérletek megjelenésére is lehetőséget teremtettek (bővebben 1. Horváth 2012). Bár a manysi nyelv nyelvhasználati színterei folyamatosan bővülnek, a mindennapi élet területeivel így is korlátozott átfedést mutatnak. A manysi sem körzeti, sem városi szinten nem rendelkezik a hivatalos státusszal, nincs jelen a hivatalos, félhivatalos nyelvhasználati színtereken, használata alig figyelhető meg például a törvényhozásban, a tő-
